AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

József 1884. júliusában látott munkához. Kezdetben a Könyvtár három zárt folyosója közül a két belsőt foglalta el a Hírlaptár. 1888/89-ben azonban a legbelső folyosót át kellett adnia a Levéltár részére. A teremmé átalakított, padozattal ellátott folyosórész pillanatnyilag enyhített a Levéltár elhelyezési gondjain, de lehetetlen helyzetbe hozta a Hírlaptárat, amelynek most egyetlen folyosón kellett összezsúfolódnia. "A régi rozzant bútorzatból alkotott faállványok a folyosó hosszában középen két sorban felállíttattak, s oda lehetséghez képest a hírlapok elhelyeztettek." A naponta érkező nagy tömegű hírlapok szétválogatására, rendezésére azonban hely már nem maradt, ezt a könyvtári iroda melletti nagy könyvtári teremben végezték, zavarva az ottani rendet. (E terem a később vasállványzattal ellátott, nagy könyvraktári terem, a várba való költözés előtt az ún. "A" raktár.) Ennek az áldatlan helyzetnek csak 1890-ben szakadt vége, amikor ezt a középső folyosót is teljesen átalakították, galériával és két lépcsőfeljáróval látták el, jelentősen megnövelve így a férőhelyet. Mindez azonban csak ideig-óráig jelentett megoldást. 1891. szeptemberében Majláth elérkezettnek látta az időt, hogy rendes évi panaszain túlmenőleg, a Nemzeti Múzeum igazgatójához intézett évi jelentésében drámai módon tárja fel a helyzetet. "Hivatalos kötelességemnek tartom - írja Majláth - mindenek előtt feltárni méltóságod előtt azon, már-már legyőzhetetlen akadályokat, melyek a helyes és szakszerű administrationak, a könyvtár rendszeres elhelyezésének, a könnyű és gyors kezelésnek minden lépten-nyomon eleibe gördülnek: s rövid idő múltán oly zűrzavart idéznek elő, melyből a kibontakozás hovatovább annál nehezebb lesz. Ezen akadály a könyvtár helysiségének szűk volta..." A könyvtár anyagának rohamos szaporodása következtében a helyzet évről évre súlyosabb, s ma már a könyvtár mind a négy osztályán egyaránt érezhető. A könyveknél az egyes szakok hármas-négyes sorokban állnak, az újabb szerzemények már be nem oszthatók, az egyes szakok folytonossága megszakad, a duplumok elhelyezésére nincs külön hely. Az elmúlt évben berendezett Hírlaptár már majdnem teljesen megtelt. A Kézirattárban a legutóbbi évek szerzeményeinek már nem jut hely: "felhalmozva, beosztatlanul a kézirattár asztalain hevernek". A Levéltárban még néhány nagyobb családi levéltár letéteményezése után végleg betelik a hely. Állításai alátámasztására felsorolja: 1875-ben, a könyvtárrendezés befejezésekor a könyvek felállítására 11 teremmel rendelkeztek az épület első emeletén. 1876-1891 között, 15 év alatt, évi 3000-es átlag gyarapodással számolva, ez 45 000 kötet, - ezalatt a termek száma eggyel kevesebb lett! 1880-ban 6 családi levéltár volt letétbe helyezve, 1891ben 24. Keletkezett egy teljesen új osztály, a Hírlaptár, amelynek közel 9000 kötete, s a legrohamosabban fejlődő állománya van. Vannak gyűjteményrészek, amelyek hely hiányában egyáltalán nincsenek felállítva (iskolai értesítők, térképek, mintegy 40 000 kisnyomtatvány). 174