AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

A középkori irodalom másik értékes gyarapodása 1984-ben egy 15. századi kódex, amely egy teljes Psalteriumoi tartalmaz. A kötet alakja, díszítése arra utal, hogy imakönyvként használták zsoltározásnál. Eredete és tulajdonosa ismeretlen. A 16-18. századi művelődéstörténetre vonatkozóan kiemelkedő forrás a Farkas Pál és Ádám önéletírás jellegű feljegyzéseit összefoglaló, Szily Kálmán-féle kódex, illetve egy újabb peregrinációs emlékkönyv, Tessári János album amicoruma. Az újabb kori szerzemények közül említésre méltók Ballagi Géza (1851-1907) hagyaték-töredéke és Eötvös Lajos (1848-1872) naplója. Ballagi Géza levelezése rendkívül érdekes és színes beszámolókat tartalmaz kora tudományos, társadalmi és politikai életéről. Ugyancsak jelentős 19. századi forrás a Frankenburg Adolf (1811-1884) levelezését összegyűjtő album. Kossuthnak öl, az emigrációból írt levelével gyarapodtunk, közülük kettő külföldön élő magyar ajándéka. Forrásértékű Madách Imre és Lónyai Menyhért levelezése. Birtokába jutottunk néhány Mikszáth-levélnek is, melyeket feleségéhez írt. A 20. századi szerzeményekből jelentős két zenetörténeti anyag: az egyik Rosier Endre hagyatéka, a másik Kerényi Györgyhöz fűződik, és Bartók Béla, Szabolcsi Bence-dokumentumokat tartalmaz. Az irodalmi kéziratok közül kiemelkedik egy korai József Attila vers autográf fogalmazványa, valamint Juhász Gyula és Móra Ferenc kiadatlan levelei, Veres Péter autográf előadás-fogalmazványa. 20. századi személyi fondjaink újabb Szabó Dezsődokumentumokkal és a Heltai Jenő életművét átfogó kéziratanyaggal gazdagodtak. A magyar ókortudomány kiemelkedő alakjától, Kerényi Károlytól több mint félszáz levél került állományunkba. Keresztury Dezső nálunk őrzött, személyi levéltára újabb részlettel egészült ki, amely nagyrészt forrásértékű kortársi levelezést tartalmaz. Megemlítjük még Rejtő Jenő kiadatlan regényének kéziratát. Nemzetközileg is jelentősek Thomas Mann Szentkuthy Miklóst méltató sorai és Stefan Zweig Kardos Lajoshoz intézett levelei. A Régi Nyomtatványok Tára újabb négy ősnyomtatvánnyal gyarapodott. Az RMKgyűjteménybe több olyan mű került, amelyek eddig nem voltak meg a könyvtár állományában. Ilyen pl. Siderius János magyar nyelvű katekizmusának egy eddig ismeretlen, 1672-es lőcsei kiadása. Ritkaságnak számít két egy leveles, magyar nyelvű nyomtatvány is: egyik a kolozsvári Heltai nyomdából, a másik a kassai Schultz nyomda terméke 1624-ből. Tartalmilag is igen értékes könyvritkaság az Augasiana confessio magyar fordítása, mely nyomdahely nélkül, 1692-ben látott napvilágot. Az antikva gyűjtemény több tudománytörténeti értékű dokumentummal gyarapodott, közülük néhány ritkasága, mások különlegesen szép kiállításuk miatt is jelentős új szerzemények. Gyarapodott a Cyrillica-gyűjtemény is: az 1644-ben, Lvovban nyomtatott Evangélium gazdagon illusztrált, igen ritka nyomtatvány. A Színháztörténeti Tár többek között Csányi Árpád, Nagyajtai Teréz, Rajkai György díszlet-, ill. jelmezterveivel, Rab Antal színházi súgó hagyatékának több mint 500 tételből álló szövegkönyv-gyűjteményével, Rosier Endre operaházi működésének 800 fotójával és 18-19. századi színlapgyűjteménnyel gyarapodott. A szakterület nemzetközi kapcsolatai A szocialista országok nemzeti könyvtárai együttműködése keretében 1984-ben az állománygyarapítási szakértői konferencia számára folytatódott a nemzeti gyűjtemény gyarapodásának hatékonysági vizsgálata, valamint anyaggyűjtés a nemzeti könyvtár retrospektív gyűjteményalakítása témakörében. 1985-ben a szakértők 6. nemzetközi konferenciáján, Havannában dr. Havasi Zoltán mb. főigazgató és dr. Ferenczy Endréné főosztályvezető vettek részt. Dr. Ferenczy Endréné A Nemzeti könyvtár gyűjteményének szerepe az ország könyvtári rendszerében címmel tartott előadást. 40