AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944
A csak a Széchényi Könyvtárnak (és a Statisztikai Hivatal Könyvtárának) előírt beszolgáltatásra kijelölt dokumentumok köre két helyen bővül: külön említi a vállalatok, stb. zárszámadásait és alapszabályait, és a műsorok mellett a műsoros meghívókat is felsorolja (33. §. 2.bek.) Az 1935. évi végrehajtási utasítás csak a nyomdatermékek csoportosítására és nyilvántartására vonatkozóan ad többletet, e szerint a VI. kategóriába az önálló képes ábrázolások (metszetek, kőnyomatok, gépi eljárással készült fényképsokszorosítások, stb .) (aláhúzás a szerzőtől), a VII.-be pedig a vegyes kisebb nyomtatványok tartoznak. "A könyvtári tájékoztató káté" 1 ' 1941-ben jelent meg. Ez voltaképpen az érvényes rendeletek értelmezését tartalmazza - elsősorban a nyomdák számára. Az előbb említett csoportok magyarázatánál csak a VII.-re nézve szolgál bővebb felvilágosítással. Ide sorolja a falragaszokat, műsorokat, műsoros meghívókat, színlapokat és a gyászjelentéseket. Itt említi egyébként még a "... minden más , csupán egy levélre nyomtatott nyomdaterméke k"et is. (Aláhúzás a szerzőtől.) A rendeletben gyakran előforduló "stb.", az előző mondatban idézett "minden más" legalábbis az ún. vegyes aprónyomtatványok kategóriájára vonatkozóan - nem szolgál pontos felvilágosítással. így aztán az "alacsonyabbrendű" anyagot megillető - hiányos iratok segítségével sem lehet minden kérdésről világos képet adni. * Arról, hogy az OSZK-ban mit tekintettek aprónyomtatványnak, részben a jelentések, részben a naplók szolgálnak felvilágosítással. A jelentések 1918-ban az alapszabályokat, falragaszokat, gyászjelentéseket, hivatalos iratokat, műsorokat és periratokat utalják ebbe a csoportba, csakúgy, mint 1926-ban, amikor már a színlap és a "különféle" kategóriával bővül a nyilvántartás. 18 1928-ban a képes plakátok önálló számbavételével találkozunk. A naplókat tanulmányozva színesedik a kép. 1920-ban az A-val jelzett (tehát aprónyomtatványként kezelt) tételek között a felsoroltakon kívül bank-, illetve biztosítási iratokat, belépőjegyeket, közellátási jegyeket, blankettákat, iskolai, közművelődési, jogi, katonai vonatkozású nyomtatványokat, meghívókat, reklámokat, stb. találunk. De képviselve van e gyűjtemény ezévi gyarapodásában a hazai élet szinte minden más megnyilvánulása is (hajózás, statisztika, mértékegységhitelesítés, Amerikai Segítő Akció, politika, művészet, stb.) 1928-ra tovább bővül az aprónyomtatványokban reprezentált témák száma: az egészségügy, egyesületek, egyházak, idegenforgalmi intézmények, az ipar és kereskedelem, a rádió közleményei, kongresszusi programok, népakadémiai, Szabad Egyetem-i tanfolyamok terve, politikai röplapok és kiáltványok (pl. a Vas- és fémmunkásokhoz szólók), menetrendek, stb. jelennek meg a kiadványcsoportban. Az aprónyomtatványok körének elvi meghatározásával első ízben 1935-ben találkozunk a Nyomtatványtár szervezetéről és ügyrendjéről összeállított tervezetben. 19 E szerint "Aprónyomtatványnak tekintendő mindamaz egy- vagy néhány leveles nyomtatvány, mely nem raktározható el a könyvek elraktározásának rendes módja szerint, hanem mely különleges megőrzési módot kíván (pl. gyűjtőtokban). Továbbá a cím nélkül megjelent 17 Tóth András nevezi így A kötelespéldány-szolgáttatás Magyarországon. Bp. 1964. 91.p. /A Budapesti Egyetemi Könyvtár kiadványai/ c. művében. - Harsányi András - Varga Sándor Frigyes: Tájékoztató a kötelespéldányszolgáltatásokról. Bp. 1941. OSZK. 24 p. c. összeállítása. - E rész összeállítását Tóth András munkája alapján végeztük el. 18 Ld. az adott évekről szóló jelentéseket. 19 OSZK Irattár 294/1935. Tervezet a Nyomtatványtár szervezetéről és ügyrendjéről. Sajnos, ez végleges megfogalmazásban nem maradt meg, a tervezet viszont több pontban eltér a megvalósult gyakorlattól. 209
