AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

nyomtatvány, amelynek katalogizálásakor a címleírás lényeges elemeit (pl. tárgyi címet) önkényesen a katalogizálónak kellene megadnia. S végűi ama kisterjedelmű, de egyébként rendes nyomtatványok, melyek a könnyebb áttekintés kedvéért az érdekelt osztályok megegyezése szerint az Aprónyomtatvány osztályban vezérszók alatt őriztetnek (pl. alapszabályok, egyleti jelentések, egyházkerületi jegyzőkönyvek, stb.)". 1936-ban egy értekezleten - amely a nemzeti múzeumi intézményekben található egynemű anyagtestek ésszerű egyesítéséről tárgyalt,

20 - az a határozat született, hogy az Aprónyomtatványtár feladatkörébe az ex librisek, levelezőlapok, műsoros meghívók gyűjtése is beletartozik, továbbá, hogy a színlapokat és moziplakátokat is meg kell őriznie. Egy évvel később, szeptember 25-re Fitz főigazgató osztályvezetői értekezletet hívott össze. A megbeszélés tárgyát és azzal saját szempontjait is a meghívóban előre közölte. "Szervezeti tendencia, továbbá, hogy a gyűjtőkört szorosabbra vonjuk ..., s hogy a bibliográfia tárgykörébe nem tartozó anyagot (pl. plakátokat, üzleti nyomtatványokat) idővel más intézmények gyűjtőkörébe utaltassunk át. A gyűjtőkörünknek idegen anyag, valamint a nem-könyvtári anyag ugyanis gátolja a könyvtár további fejlődését, s bonyolulttá teszi a munkát.""' E kissé meglepő állásfoglalást intézkedés szerencsére nem követte, de talán magyarázza azt, hogy éppen ezek a kiadványok miért kerültek "megőrzésre" a pincébe. 1937-ből az Aprónyomtatvány osztály gyűjtési köréről hiteles leírás áll rendelkezésre.

22 Ez öt főcsoportot jelez: I. Térképek; II. Iskolai értesítők; III. Gyászjelentések; IV. Plakátok; V. Vegyes aprónyomtatványok. Az első kettővel itt nem foglalkozunk, a harmadik pedig annyira egyértelmű és egységes, hogy arról részletezést nem kell adni. A plakátok viszont már jellegük szerint többrétűek, mint ahogy azt az alábbi részletezés is elárulja: "1. Szöveges: a) politikai (új pártok, választási, stb.) b) alkalmi (hazafias ünnepélyek: III. 15., X. 6., Szent István, világháborús vonatkozású: hősi emlékmű leleplezése, stb., stb.) c) kulturális, színházi, irodalmi emlékünnepély, művészeti, műkedvelői előadások műsora. Színházi. (Fővárosi színházak premierjei, vidéki színházak.) Vidékiek; társulatok szerinti időrendben. d) különféle: (Társadalmi intézmények, egyesületek megalakulása, olasz király érkezésével kapcsolatos intézkedések, koldusakció, nemzetközi vásár, pécsi szociális hét, stb.) 2. Képes: Magyar szerzők signált plakátjai (betűrendben): a) ipari, kereskedelmi, fürdő, reklám b) színházi premier és jubileum c) mozi premier d) levelezőlapok. Hazai tájképesek, helyek szerinti betűrendben. Exlibris.)" 2D A felmerült kérdések tisztázására a Tröcsányi Zoltán vezette bizottság volt hivatott. Az 1936. június 12-én megtartott értekezlet Pánity Vukoszava jelentését tárgyalta, ez azonban az Irattárban nem lelhető fel. Az itt hozott határozat azokat a kiegészítéseket tartalmazza, amelyeket a bizottság fűzött hozzá az eredeti javaslathoz. OSZK Irattár 476/1936. 21 OSZK Irattár 329/1937. 22 OSZK Irattár 374/1934. Melléklete annak az összeállításnak, amelyet Magyarország Évkönyve IV. évfolyama számára állított össze a könyvtár. -Jelentés ... 1941. 13.p. 210