AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

d) a XVIII-XIX. századi ponyva nyomtatványokat, e) gyászjelentéseket; f) képeslapokat; g) metszeteket és XVIII-XIX. századi litográfiákat; h) művészi, vagy történelmi szem­pontból jelentős grafikai dokumentumokat (ex libriseket, alkalmi- és alkalmazott kisgrafi­kát, grafikai naptárakat). - A külföldön megjelent a) magyar nyelvű, magyar vonatkozású, vagy magyar grafikus által alkotott plakátokat és metszeteket; 1711 után megjelent ma­gyar vonatkozású aprónyomtatványokat; c) tartalmi értéke, ill. művészi jelentősége alap­ján az 1600 után megjelent egyleveles nyomtatványokat. A gyűjtemény 1985-ben 35.095 egységgel gyarapodott. (2.938 db grafikai és 4.327 db szöveges plakát, 8.294 db hivatalos használati irodalom, 360 db metszet és 16.144 db kis­nyomtatvány. Az utóbbi kategóriába 3.834 db röplap, 5.640 db gyászjelentés, 6.584 db ké­pes levelezőlap, 86 db alkalmi grafika és ex libris tartozik.) A Tár összállománya 1985 vé­gén mintegy két és félmillió egységet számlál. Gyűjtőkör Az aprónyomtatványok gyűjteményébe tartozó dokumentumfajták körét az érvényes kötelespéldány-rendeletek akarva, nem akarva befolyásolták. A Horthy-korszakban rész­ben az 1897. évi törvény, átmenetileg a_ Közoktatásügyi Népbiztosság 60. K.N. számú rendelete, 14 az 1929. évi XI. törvénycikk, 15 és ennek, sajnos csak 1935-ben kiadott végre­hajtási utasítása volt az irányadó. 16 Világos meghatározást egyik sem adott. Az 1897-es te. 2. §-a szerint a kötelespéldány-szolgáltatás - az egyértelmű kategóriák mellett - a térképekre, hangjegyekre, "képes ábrázolásokra, stb." terjedt ki, utóbbiak akár önálló szöveggel, akár anélkül jelentek meg. De a 3. - "kizáró" - paragrafus előírta hiva­tali, ipari, kereskedelmi vállalatok, egyesületek és társulatok évi jelentéseinek, a falraga­szoknak, színlapoknak, műsoroknak és gyászjelentéseknek az OSZK számára való bekül­dését is. A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete szűkszavúbban ugyan, de ezeket a doku­mentumfajtákat sorolja fel: "Képes ábrázolások, műlapok, alkalmi nyomtatványok, falra­gaszok, színlapok, műsorok, facsimilék, stb." (Aláhúzás a szerzőtől.) Az 1929. évi XI. te. 33. §-a szerint beszolgáltatási kötelezettség alá esik minden nyomdatermék - ideértve a litográfia, fotolitográfia és anasztatikai nyomás útján legalább 25 példányban sokszorosítottakat is. 12 A vásári ponyvagyűjleményneké^ része tehát ma a Plakát- és Kisnyomtatványtárban található. Ez az állomány 1945 után került oda. Addig egy raktári galérián tárolták a feldolgozatlan ponyva-anyagot. 1950 körül kezdett hozzá Borzsák István e művek katalogizálásához, amelynek nagyobb terjedelmű darabjait a könyvállományba sorolták be. (Wittek Lászlóné szíves közlése.) 13 1897: XLl. te. a nyomdaiemiékek tudományos célokra szolgáló kötelespéldányainak beszolgáltatásáról. 14 A Közoktatásügyi Népbiztosság 60-K.N. sz. rendelete. A nyomdai termékek könyvtári megőrzése, bibliográ­fiai és statisztikai feldolgozása és a könyytári szükséglet biztosítása. 15 1929. XI. te. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről. 16 930011935. V.K.M. számú rendelet. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdése'mek rendezése tárgyában. [Az 1929. XI. tc.-kel kapcsolatos végrehajtási utasítás.] V. fejezet. A nyomdatermékek tudo­mányos célokra szolgáló kölelespéldányai. [A te. 32-43. §-aihoz.] 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom