AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

törökországi - meg még sok egyéb közel-keleti - útleírásokból egy szenvedélyes utazó jóvoltából a könyvtár. (Sajnos, csak a XIX. század útleírásaira kell gondolni, meg a XV11I. század legvégéből néhány kötetre, ám ez is igen szép és értékes könyvanyagot jelent.) Révay Ferenc báró (1835-1916)

47 a gyűjtő és mecénás, akitől a könyvtár e szép gyűjteményt örökölte. Nem sokat tudunk róla: Szinnyeitől azt, hogy arisztokrata, főispán, főrendiházi tag, cs. és kir. kamarás volt; "A budapesti társaság" névtelen pletykálójától pedig annyit, hogy "...külföldön, főleg Egyiptomban telel többnyire", s hogy "nagyon tudománykedvelő, világot beutazott, gazdag főúr". Ám ez utóbbit könyvtára is elárulja: Egyiptom foglalja el a legnagyobb teret a gyűjteményben: kultúrája, múltja, sőt nyelve rengeteg arab nyelvkönyv -, de a "világot beutazott" mivoltról számos egyéb országra vonatkozó útikönyv tanúskodik. A "tudománykedvelés" bizonyítéka az ókor történetére és irodalmára vonatkozó művek nagy száma Schliemann Mykene (1878), Mos (1881), Trója (1884) és Tyríns (1886) c. munkáitól a nagyszámú klasszikus auktorig (csak XVI. századi kiadás van több, mint húsz). A német, francia, angol, stb. útleírásokon, expedíciós beszámolókon kívül természetesen a szebbnél szebb magyar úti- és vadászati könyvek (Andrássy Manó útikönyve, meg az ugyanő által szerkesztett Hazai vadászatok, hogy két drága könyvet említsek példaként) szerepelnek gyűjteményében. De olyan ritkaságok is, mint Andreas Christian Zipser "Der Badegast zu Sliatsch"--ä (1827-ből), vagy Karl Timlichtől A magyar és horvát nevezetes öltözetek (Bécs, 1816). Rokonléleknek érezhette Goldziher Ignácot meg Várnbéry Ármint, mert szinte minden könyvüket megvásárolta. Ha a 131/1916 leltári szám alatt a növedéki naplóban található bejegyzéseket olvassuk, láthatjuk, hogy a kortárs szépirodalom esetleges, és nyilvánvalóan szubjektív alapon történő válogatásán kívül gyűjteménye egyéb részét határozott profillal szedte össze. Mint említettük: klasszikus irodalom, az ókor művészete és kultúrája, utazás, s ehhez kapcsolódóan viseletek. Az ezen kívül eső darabokat nem tartotta meg, noha értékükkel nyilvánvalóan tisztában volt. 1883-ban például a nemzeti könyvtár "naptárirodalmi hiányát ... 121 darabbal egészíté ki, melyek mind kiváló becsűek". Akkoriban még csak az RMK 1. kötetét jelentette meg Szabó Károly, s így még csak a magyar nyelvű kiadványok számbavétele történt meg, azokat tartották különös becsben. Nos, Révay adományában 7 darab olyan magyar nyelvű naptár volt, amelyek 1662 és 1696 között jelentek meg, és akkor legalábbis unikumnak számítottak. A hagyatékban már csak 9 RMK volt, de azok között is volt eladdig ismeretlen, amelyet Melis rögtön ismertetett is a Könyvszemle "Magyar Könyvesház" rovatában.

49 Végelszámolásban a Révay és Szinnyei könyvtárról jelentés

5

® 3490 darab könyvet (sok többkötetes volt egybekötve), 9 RMK-t, 44 db aprónyomtatványt, 32 kötet hírlapot, 8 kéziratot és 24 levelet, 10 db eredeti és 7 db másolatban lévő XVI. század előtti és 104 db XVI. századnál későbbi iratot is feltüntet. Havrán Dániel, aki mint a "...külön díjazás mellett és rendkívüli időben", azaz du. 3-6 óra között tevékenykedő feldolgozók vezetője a jelentést összeállította, még azt is szükségesnek látta hozzátenni, hogy a könyvek mind "...tiszta és kötött állapotban jutottak birtokunkba". Valahogyan óhatatlanul az az érzése támad a kései kollégának, hogy ez a hagyaték csak azért szerepel a kiemelt becsű gyarapodások között, mert segítségével sikerült a külön díjazást a feldolgozáshoz kiharcolni (mást is feldolgoztak ugyanis egy füst alatt), no meg a sok szép és jó állapotú hazai díszmű miatt, minden egyebet meglehetősen idegennek, állományba nem illőnek kellett érezniök. Mai szemmel, amikor a sok, gazdagon illusztrált útleírás címeit olvassuk, s ezekről 47 Sz. XI. köt. 845. h;,A budapesti társaság. Bp. 1886. 414.1. 48 Jelentés a MNM könyvtárának állapotáról 1883-4-ben. = MKsz. 1884. 148.1. 49 Siralmas beszélgetések. H.a. 1703. MKsz. 1917. 98.1. 50 OSZK Irattár 32/1917 196