AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

meg számunkra:

31 Dr. Mészáros Károly ny. ez. honvéd törzsorvos 1895. június 20-án kapott nemességet, s lett szentiváni dr. Mészáros Károly - vagyis akkortájt, amikor a Horvát-féle könyvtárat megvásárolta. Azt is tudjuk, hogy négy fiúgyermek apja volt. Ennek ellenére adott 6.000 forintot a nemzeti könyvtár gyarapítására, ami annál nagylelkűbb cselekedetnek tűnhet, minél inkább figyelembe vesszük az akkori árviszonyokat. Ugyanabban az évben vásárolta meg például az OSZK Michael de Hungária 1480-ban nyomott "Sermones tredecim" című ősnyomtatványát 63 forintért,

32 arról nem is szólva, hogy a nemzeti könyvtár egy teljes évi beszerzési kerete hozzávetőlegesen azonos volt a Horvátkönyvtár árával. A nemzet háláját mindössze az a kis kerek bélyegző fejezi ki, amely a könyvekben és az egykorú katalóguslapok proveniencia-rovatában együtt őrzi kettejük nevét: "Horvát Árpád könyvtára, Szentiváni Dr. Mészáros Károly ajándéka" felirattal. Lanfranconi Grazioso Enea (1850-1895) a századvég egyik igazán jelentős gyűjtője és mecénása volt.

33 Olaszországban született, s csak húszesztendős korában került Magyarországra, mégis kincset érő térképeket s képeket adományozott a nemzetnek. Horvát Árpád - noha biztosan ismerte - nem tarthatta "bibliograph"-nak, inkább amolyan "vagyonos ember"-nek, aki nagy könyvtárra tud szert tenni. A Vasárnapi Újság halálozási híradása szerint

34 dúsgazdag ember volt, "...ki százezreket fordított műgyűjteményeire". S valóban azt kell hinnünk, hogy anyagi lehetőségei szinte korlátlanok voltak. Feltehetően már Magyarországra településekor gazdag ifjú volt, vállalkozásához is erre volt szüksége, de például könyvtára alapítási éveként is 1870-et jelölte meg György Aladár már említeti statisztikai kérdőívén,

35 vagyis ideérkezése időpontját. Pozsonyban palotát építtetett magának, ahol csak a könyvtár három szobái töltött meg. Akkor, amikor más gyűjtők évente néhány száz forintot fordítottak könyvek vételére, ő György Aladárnak évi 5.000 forint ára könywásárlási és 2.000 forint értékű köttetési költségről számolt be. "Régi metszetekből, történelmi rajzokból és térképekből egész múzeumot szerzett" - írja a Vasárnapi Újság. E gyűjteményeiből az 1885. évi kiállítás után, ahol gyűjteménye igen nagy sikert aratott, 14.000 térképet adományozott a fővárosnak. Budát és Pestet ábrázoló metszeteiről pedig a Pesti Könyvnyomdában készült külön katalógus Lanfranconi Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott történeti képek jegyzéke címmel, 1887-ben. Csodaszép képtára lehetett (Dm 426 jelzeten a katalógusa), melyből egyetlen képet - egy Rubens festményt Munkácsy Mihály negyedmillió forintra becsült. Nemcsak vállalkozó volt, mérnökként is működött. Felmérte a Dunát Pozsonytól Orsováig, s ármentesítési munkálatokkal is foglalkozott. Könyveit saját költségén nyomatta ki, majd saját költségén, több nyelven közzétette azokat a köszönő leveleket is, amelyekel ismert közéleti személyiségektől kapott e könyvek megjelenése alkalmából. (E köszöneteket nem az ármentesítéshez kiválóan értő mivoltukból fakadóan írták uralkodók, politikusok és más személyiségek, hanem a gyönyörűen kötött példányok megérkeztének nyugtázásaképpen.) Munkáit - és vélhetően saját rajzolása térképeit, amelyekből szintén több is van a könyvtár birtokában - az 1882. évi első hazai könyvkiállításon külön teremben mutatta be. Amatőr régész is volt, e témakörben írt publikációját is említi Szinnyei. A kéz31 Kempelen Béla: M. nemesi családok. Bp. 1913. 7.köt. 120.1. (levesen 1905. jún. 20-ra léve a nemesség megadásának évéi), és Gerő József:/! királyi könyvek. Bp. 1940.140.1. 32 MKsz. 1896. 181.1. 33 Sz. VII. köl. 704-706.h.; MÉL lkot. 26.1. Pallas lexikon 1 l.kől. Bp. 1895. 233.1. 34 Vasárnapi Újság 1895. III. 17. 173.1. 35 György Aladár i.m. 440.1. és 494.1. 36 Csontost János:/! király a budapesti könyvkiállításon. = MKsz. 1882. 172-173.1. 191