AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

vilégium alapján "Dezais: Franczia tánczok alakjai, s.l. s.a."-ként írt le. Ez a Párizsban a 18. század elején megjelent könyvecske is hungarikum: egy Thököly-féle tánc (Marche du Tekely) lépéseit és dallamát is megőrizte számunkra, 190 lapjából 6-ot szentelve nekünk. Cikkéből már láthattuk, hogy egy Corvina birtoklásával is dicsekedett, Jankovich mellett egyetlen magángyűjtőként. Végül, de messzemenően nem utolsósorban említjük meg, hogy Pulszky Ferenc az ő kéziratai között fedezte fel Mikes Kelemennek nem kevesebb, mint 15 eredeti kéziratát, köztük a Mulatságos napok-at?* Nevét gyűjteménye darabjaiban egy valamikori könyvtáros verébfej betűi őrzik. Egy időre most mi is őrizzük tovább nevének és gyűjteményének emlékét; jellemnek meglehetősen törpe lehetett, de gyűjtőnek minden bizonnyal kiemelkedő. Horvát Árpád (1820-1894) neve következik a sorban.

25 Emlékét csak könyvgyűjtői minőségében kell élesztgetnünk; nem annyira saját, igazán kiváló tudományos érdemei, mint Petőfi halhatatlansága éltetik egyébként, pusztán azzal, hogy Szendrey Júlia az ő felesége lett röviddel azután, hogy a nemzet özvegyévé vált. Kétségkívül igen tehetséges ember lehetett, hiszen 28 évesen már a diplomatika nyilvános rendes tanára a pesti egyetemen, mintegy örökölve a tanszéket apjától, Horvát Istvántól. Szinnyei - aki minden bizonnyal igen jól ismerte, - De Gerando Antonina szavait tartotta alkalmasnak idézésre, amikor jellemét kívánta bemutatni: szerény és rokonszenves tudósnak, a haladás buzgó úttörőjének festve le őt. Szendrey Júlia éppen ellenkezőleg, szörnyetegnek látta, szenvedései kútfejének.

26 Az igazság valahol a két pólus között, középen lehetett: pontos, pedáns, apja délibábos álmodozásai helyett a tényekhez szigorúan ragaszkodó, de kevéssé rokonszenves, meglehetősen rátarti, sőt, öntelt egyéniségről tanúskodik könyvgyűjteményét ismertető hosszú írása.

27 György Aladár ugyanis 1885-ben a Statisztikai Hivatal e célból kibocsátott kérdőívei alapján összeállítást publikált Magyarország könyvtárairól,

28 de Horvát Árpád a kérdőív kitöltése mellett hosszú leírást, mondhatni vitairatot szerkesztett, amelyet a Magyar Könyvszemle érdemesnek tartott teljes egészében leközölni. "Megvallom, szinte bánom, hogy a Statistical Hivatalhoz e hiányos kimutatást benyújtottam - írja benne -, mert ezzel saját magam járulok a könyvtáram depretiálásához, becsének, értékének leszállításához, minthogy az efféle jelentések, kimutatások az olvasóban mindig azt a véleményt szokták kelteni, hogy bennök és általok az illető könyvtárnak becsesebb alkatrészei mind meg vannak ismertetve, és kellőleg be vannak mutatva, - a mit pedig az én könyvtáramat illetőleg a jelentésemből következtetni valóban nagy tévedés volna." S valóban, könyvtárának részletes jegyzékét ismerve, meg kell állapítani, hogy korának legmodernebb, leghaladóbb munkáit szinte teljességgel begyűjtötte. Érdeklődése igen sok területre kiterjedt, ám az első helyet azok a munkák foglalják el, amelyek "...egyes korszakok aspiratioinak, mozgató eszményeinek adnak kifejezést", s ezen belül is - legalábbis szemünkben - azok, amelyek által "...igen érdekesen van képviselve ... a materialismus és a Spiritismus közt a század ötvenes éveiben kitört 23 Vályi Rózsi: A táncművészet története. Bp. 1969. 183.1.: Jean Jacques Désais könyve szerinte 1726-ban jeleni meg, s egy Contrcdanse de Thckcly szerepel benne. Ám az OSZK állományában lévő kis kötet ennél régebbinek tűnik, a benne lévő királyi privilégium, amely Désais mesternek táncművészeti könyvek kiadására előjogot biztosít, is erről tanúskodik. 24 A MNM Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. Bp. 1902. 42.1. és Pulszky Ferenc: Mikes Kelemen ismeretlen kézirataiból. = Kisf. Társ. Évlapjai U.F. X. köt. 1874-1875. 25 Sz. IV.köt. 1137-1140.h.;A/£L 1. köt. 742.1. 26 Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Közzéteszik Mikes Lajos és Dcrnői Kocsis László. Bp. 1930.184-186.1. 27 Horvát Árpád Jelenlése az Országos M. Kir. Statistical Hivatalhoz saját könyvtáráról. — MKsz. 1885. 4257.1. 28 György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai. Bp. 1885. 189