AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

harc". Joggal állítja, hogy "... a socialism us és communismus főbb munkáit mind bírom, ilyenek: Morelly, Saint-Simon, Fourier, Considerant, Louis Blanc, Cabet, Dezamy, Proudhon, Villegardelle, Wertling, Lassalle, Marx, Krapotkin, stb. - azonfelül pedig a socialisms és communismus bírálatos ismertetését tartalmazó munkákat is..." ("A főbb munkákat mind", sajnos, túlzás.) Ám Szendrey Júlia sem alaptalanul panaszkodott a számára mélyen megalázó, pornográf képeskönyv-lapozgatásokról, bár férje e gyűjteményét is tudományosan alapozta meg: "Csak vaskalaposság, vagy pharisaeismus tagadhatja azt, hogy a sociológiának egyik legérdekesebb thémája a nő. E tárgynak irodalma rendkívül gazdag; a mit én abból bírok, az annak színe-java, a mi az európai négy kultúr-nyelven e tárgyról megjelent... La/ a nő physiologiai és ethnographiai tekintetben; b/ a nő psychologiai és erkölcsi tekintetben; c/ a nő társadalmi tekintetben (a nő munka köre, a nőemancipatio); d/ a nő jogi tekintetben (a nő törvényes állása); e/ a nő történelmi tekintetben. II. a/ a szerelem; b/ a házasság; c/ a család; d/ az elválás; e/ a prostitutio." A mintegy 5.000 bibliográfiai egységet kitevő gyűjteményt az apja két szobát elfoglaló, gyönyörű könyvtárában, apja tudós és irodalmár barátai körében felcseperedő Horvát Árpád már gyermekkorában kezdte el megalapozni, azokkal az ajándékokkal, amelyeket Kazinczy, Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Vitkovics Mihály, Kulcsár István - vagyis az apai jóbarátok - adományoznak neki. (György Aladár összeállítása 1826-ot adja meg a könyvtár alapítási évének, tán némi malíciával, mert Horvát akkor éppen hatesztendős volt.) A gyermekkori könyvgyűjtés kedves ábrázolását azonban ellenszenves önteltségről tanúskodó-árulkodó mondatok követik: "...tizennégy éves koromban az egyetemre kerülök... tizenhat éves koromban leteszem a Philosophiae Doctoratust... birtokában vagyok az európai négy kultúrnyelvnek: a németnek, a francziának, az olasznak, az angolnak...", majd másutt: "...nincsen Magyarországban nagyobb könyvtár, mely oly tervszerűen volna gyűjtve, mint az enyém..." És legvégül: "...bezárom pedig e jelentést azon mély meggyőződésem kifejezésével, hogy az olyan könyvgyűjtő, ki a világban szerepel, a ki politikai küzdelmekben élénk részt vesz, a ki kaszinókba, klubokba, mulatságokba jár, - az lehet ugyan geniális ember, lehet nagy tudós, lelkes irodalombarát, s ha vagyonos ember, lehet nagy könyvtára is; de bibliograph - a szó tudományos értelmében - nem lesz az soha: az igazi bibliograph csak olyan fajta emberekből válhatik, kiket a profanum vulgus a "könyvmoly" gúnynévvel szokott illetni; de az ilyenekből is csak úgy lehet, ha meg van benne az, a mit a német 'tüchtige Schulbildung' szavakkal fejez ki..." Horvát Árpád könyvtáráról a Kézirattárban Fol. Hung. 1887/10-12 jelzet alatt található könyvjegyzékei tanúskodnak. Noha több mint fele a gyűjteménynek duplumnak (vagy meg nem tartottnak) bizonyult, például az 1897-ben feldolgozott 3577 műből 1873,

2y a megmaradt anyag a kortárs külföldi irodalom valóban élvonalbeli munkáival és igen jó segéd- és kézikönyvekkel gazdagította az állományt. A könyvtárat dr. Mészáros Károly vásárolta meg s adományozta az Országos Széchényi Könyvtárnak, "...azon kikötéssel, hogy abból az itt már meglévő munkák példányai részint az Eötvös-kollégium, részint pedig egyes szemináriumok könyvtárai között osztassanak szét".

30 A vételár 6.000 forint volt. Sajnos, vajmi keveset tudunk szentiváni dr. Mészáros Károlyról, a bőkezű mecénásról. Amit tudunk róla, azt genealógiai munkák őrizték 29 MKsz. 1898.3.1. 30 MKsz. 1896. 181.1. (Évnegyedes jelentés... 1896. jan. 1-től márc. 31-ig.) és OSZK Irattár 82/1896. sz. ügyirai. 190