AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról
már rendezték is, és jelenleg a nem magyar nyelvű hazai hírlapok rendezésén dolgoznak. A hírlapokat számonkint nézik át, hogy a hiányzó és megrongált példányokat megállapítsák. E munka befejezése után a vidéki könyvtárak kerülnek sorra, melyekből inkább csak a hiányokat fogják pótolni. A nagyközönséghez is intéznek fölhívást, hogy a könyvtárból még hiányzó számokat engedje át megvételre. Trefort miniszter a hírlap-könyvtár ügyét még e héten az országgyűlés elé viszi. Az óriási anyag átnézése és kiegészítése tavaszig fog tartani, s akkor a könyvtárt megnyitják, becses forrást nyitva benne írók, tudósok, politikusok számára." 3 Eközben lázas előkészületek folynak a Budavár visszafoglalásának kétszáz éves évfordulója alkalmából rendezendő történelmi kiállításra: "Az országos kiállításnak egyik érdekesebb és irodalmi, valamint nyomdászati tekintetben fontos részét fogja képezni a hírlapkiállítás. Ebben a Magyarországon jelenleg fennálló összes hírlapoknak és folyóiratoknak az 1885. évben megjelent első számai lesznek rendszeresen egybegyűjtve és kiállítva. E kiállítás még nagyobb érdekességet nyer az által, hogy egyúttal összegyűjtik a hazai hírlapokra vonatkozó részletes adatokat is, melyek külön kinyomtatva, mint a magyar hírlapirodalom statisztikája fognak a kiállítás idejére megjelenni. Az adatok összegyűjtésére már kiadták a körlevelet." 114 A kiállítás mint látványosság, feltehetően jobban érdekelte az olvasóközönséget, mint a Hírlapkönyvtár kialakításának nehéz, nagy szakértelmet igénylő, de valóban csendesebb munkája. A Fővárosi Lapok ritkábban is ír róla, így a legutóbbi, 1885 januárjában keltezett hírt, a Hírlaptárral kapcsolatos következő tudósítás csak 1886 májusában követi, hosszabb közlemény formájában: "A magyarországi hírlapok teljes gyűjteményét, a hírlapkönyvtárt a nemzeti múzeum könyvtárával összeköttetésben rendezték be ... a rendezés azért húzódott, mert a könyvtárhelyiséget bővíteni kellett, a hírlapok azonban rendezve vannak. Csak az utóbbi 3 év anyaga hiánytalan, ezért Szinnyei nyáron körútra indul a hiányzó számok pótlására." Sajtónyilvánosságra érdemes, ünnepélyes megnyitó tehát nem volt. A hírlapkönyvtár - amilyen nagy jelentősége volt a tudományos kutatásban - olyan csendben nyitotta meg kapuit használói előtt. Első őrének 1888-ban id. Szinnyei Józsefet nevezték ki, s 1889-ig a Hírlaptár mint a Nemzeti Múzeum önálló részlege működött, ezután pedig a Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának egyik osztálya lett. Az új intézmény - jóllehet gyűjteménye felbecsülhetetlen kútforrás a mai napig, s Nemzeti Könyvtárunknak hosszú éveken át büszkesége volt, - kezdettől fogva anyagi és személyi gondokkal küzdött. A köteles példányok is akadoztak, s kellő szigor hiányában a javulás is reménytelen: "A királyi tábla közelebb két esetben foglalkozott az úgynevezett köteles hírlap példányok dolgával. ... két újvidéki nyomdatulajdonos késedelmesen küldte be lapjait a városi hatóságoknak, végül mindkettőt felmentették." 116 1887 áprilisában a Fővárosi Lapok Szinnyei könyvtári emlékeit közli, két hosszú folytatásban, mindjárt a címoldalon kezdve. Főleg Toldy Ferenccel való barátságáról, valamint az Egyetemi Könyvtárban eltöltött évekről szól, a hírlapokkal való kapcsolatáról ennyit ír: "Midőn én hírlapjaink figyelembe vételét, irodalmunk ezen tekintélyes közegeinek megóvását és használhatóvá tételét terveztem, egyedül küzdöttem a közömbösség ellen ... Negyed századig tartó küzdelem kellett ahhoz, hogy végre a hírlapkönyvtár létesüljön." 117 1887 novemberére fejeződik be a teljes állomány rendezése: "A hírlapkönyvtár 113 F. L. 1885. 1825. p. 114 F. L. 1885. 40. p. 115 F L. 1886. 1013-1014. p. 116 F L. 1886. 1959. p. 117 Szinnyei József: Könyvtári emlékek I. = F. L. 1887. 679-681. p. 171