AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

Haraszthy Gyula: Gombocz István pályaképe

Gombocz István pályaképe HARASZTHY GYULA Vannak emberek, munkatársak, barátok, akiket soha nem lehet feledni, akik­nek emlékét újra meg újra felidézzük, beszélünk róluk a munka óráiban és az emlékezés perceiben. Ilyen Gombocz István is. De ha nem is hivatkozha­tunk naponta eszméire, elveire, tetteire, végső soron a magyarországi nem­zetközi könyvtári kapcsolatok kiépítésének, fejlesztésének és ápolásának széles területén ma is ő jár előttünk, példáját próbáljuk követni, az ő nyo­mában járunk. Dr. Gombocz Istvánról emlékezünk, az Országos Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálatának vezetőjéről, aki nemcsak arra törekedett, hogy saját intézményét, de az egész hazai könyvtárügyet is beillessze a világ könyvtárai közötti együttműködés keretébe. Gombocz István 1921. december 17-én született Budapesten, s 1973. április 10-én fiatalon, alkotó erejének teljességében, pályájának egyre fölfelé ívelő szakaszában vett búcsút mindnyájunktól. Munkahelyén a végső pilla­natig kitartott, dolgozott az utolsó óráig, egy nemzetközileg is fontos iratá­nak szövege április 10-ón írógépében maradt. A rá jellemző akaraterővel még be óhajtotta fejezni munkáját, de kollégái rábeszélésére mégis orvoshoz ment. Másnap már nem térhetett vissza a könyvtárba. Kénytelen volt meg­adnia magát az utolsó, immár visszavonhatatlan döntésnek. Ki is volt a mi tisztelt ós szeretett munkatársunk? Honnan jött, mit végzett, mit alkotott? Mint már említettük, 1921-ben született. Édesapja dr. Gombocz Endre, múzeumigazgató, majd a botanika egyetemi tanára, a magyar flóra és táj, a tudománytörténet nagynevű kutatója volt, nagybátyja pedig dr. Gombocz Zoltán, a budapesti tudományegyetem világhírű nyelvészprofesszora, egy­ben az Eötvös-kollégium egykori, nemzedékek emlékezetében ma is élő ki­váló igazgatója. Gombocz István középiskolai tanulmányait a Werbőozy Gimnázium­ban végezte kiváló eredménnyel, 1940-ben érettségizett. Érdeklődése ak­koriban elsősorban az idegen nyelvekre, továbbá a történelemre, a földrajzra és a zenére irányult. Már ekkor is sok barátja volt, megnyerő, művelt egyénisége szinte von­zotta kitűnő kortársait. Fiatalkori barátai között találjuk Zsigmondy Dé­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom