AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

júságával, a nem főiskolai ifjúsággal, és a már végzettek korosztályával" 35 megteremtendő egységért indított. Egész Romániában ekkor már mintegy 920 magyar tanult a felsőoktatásban; ez a tanév volt az új nemzedék fel­halmozódásának csúcspontja, és az évenkénti rajzások tömege ezután is számottevő maradt, a mélypontját 1931 őszén-telén elérő válság következ­tében azonban az új tanévben a létszám már visszaesett (769 fő), később pedig — 1936/37-től, az egyetemi felvételi vizsga bevezetése miatt — tovább csökkent. Az Erdélyi Fiatalok első korszakának bázislétszámát vizsgálva, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az 1932/33-as tanévben a kolozsvári egyetemet 647, túlnyomó részben jogász- és bölcsészhallgató látogatta. Az egyetem légkörét kezdetben a Kacsó által is érzékeltetett liberális, a kisebb­ségiekkel szemben elnéző, sőt segítőkész légkör jellemezte. A különböző anyanyelvű hallgatók között jó kollegiális viszony uralkodott, amit több­nyire csak a választások idején fellángoló politikai harcok zavartak meg, valamint — 1931-ben — Iorga kormánya alatt Oniijrifor Ghibu professzor botrányos politikai vádirata, a hírhedt Un anachronismul §i o sfidare (Egy anakronizmus és egy kihívás: Az erdélyi római Katholikus Status), amely minden alap nélkül, tendenciózus és militáns sovinizmusában többek között az Erdélyi Fiatalokat is Nagyrománia bomlasztásával vádolta meg. Az álta­lában kedvező légkört azonban az állandó zűrzavar bizonytalansága követte, és a bukaresti, csernovici és iasi-i egyetemekhez hasonlóan Kolozsváron is mind erősebbé vált a nacionalista és soviniszta, antiszemita tartalmú „poli­ticanismul", 36 amelynek egyik leghírhedtebb képviselője Ghibu volt, de a cuzista pártvezér I. C. Cátuneanu is a zsidók és a magyar kisebbség ellen lázított szélsőségesen jobboldali propagandabeszédeiben; paradox módon Catuneanut a római jog professzorakent az oktatásban, a régi magyar egye­tem római jog-tankönyveinél sokkal igényesebb könyvének számonkérésé­ben nem vezették nemzetiségi szempontok. 37 Ezután az egyetemi közélet mindinkább átpolitizálódott: a professzorok nagyrósze — köztük Romul Boila és Emil Hatieganu, az 1928—31-ben kormányon levő Nemzeti Paraszt­párt vezető személyiségei — szenátor és pártvezér is volt. A tanári kar jórésze pedig — az olyan európai rangú tudósok kivételével, mint Sextil Puscariu vagy Emil Racovi^a voltak — inkább politikai érdemeiért kapta kolozsvári kinevezését (Cassiu Maniu professzor Iuliu Maniunak, a Nemzeti Parasztpárt elnökének a bátyja volt). A tanári karon túlmenően a politizá­lás a román egyetemi ifjúságban is elhatalmasodott, amelynek soviniszta és antiszemita csoportjai, Codreanu-hivő cuzista bandái nagyarányú romboláso­kat vittek végbe különösen 1924-ben és 1927-ben. Mindez nem lebecsülhető szerepet játszott az Erdélyi Fiatalok sokat kárhoztatott „politikamentessé­gének" kialakulásában. A jobboldali román és a zsidó orvostanhallgatók kö­zött számos összetűzés volt az anatómiai gyakorlatokon is, ahol a cuzisták az ellen tiltakoztak, hogy a zsidó hallgatók „keresztény hullákat" boncolja­nak. A húszas évek közepén nemegyszer megtörtént az is, hogy a zsidó keres­35. Jancsó Béla: Az erdélyi magyar if júság problémáiról. = Erdélyi Helikon, 1931. 1. sz. 16. 36. Szász i. m. 253. 37. Dr. László Ferenc közlése. 37 OSZK Évkönyve 1982—1983 577

Next

/
Oldalképek
Tartalom