AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)
júságával, a nem főiskolai ifjúsággal, és a már végzettek korosztályával" 35 megteremtendő egységért indított. Egész Romániában ekkor már mintegy 920 magyar tanult a felsőoktatásban; ez a tanév volt az új nemzedék felhalmozódásának csúcspontja, és az évenkénti rajzások tömege ezután is számottevő maradt, a mélypontját 1931 őszén-telén elérő válság következtében azonban az új tanévben a létszám már visszaesett (769 fő), később pedig — 1936/37-től, az egyetemi felvételi vizsga bevezetése miatt — tovább csökkent. Az Erdélyi Fiatalok első korszakának bázislétszámát vizsgálva, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az 1932/33-as tanévben a kolozsvári egyetemet 647, túlnyomó részben jogász- és bölcsészhallgató látogatta. Az egyetem légkörét kezdetben a Kacsó által is érzékeltetett liberális, a kisebbségiekkel szemben elnéző, sőt segítőkész légkör jellemezte. A különböző anyanyelvű hallgatók között jó kollegiális viszony uralkodott, amit többnyire csak a választások idején fellángoló politikai harcok zavartak meg, valamint — 1931-ben — Iorga kormánya alatt Oniijrifor Ghibu professzor botrányos politikai vádirata, a hírhedt Un anachronismul §i o sfidare (Egy anakronizmus és egy kihívás: Az erdélyi római Katholikus Status), amely minden alap nélkül, tendenciózus és militáns sovinizmusában többek között az Erdélyi Fiatalokat is Nagyrománia bomlasztásával vádolta meg. Az általában kedvező légkört azonban az állandó zűrzavar bizonytalansága követte, és a bukaresti, csernovici és iasi-i egyetemekhez hasonlóan Kolozsváron is mind erősebbé vált a nacionalista és soviniszta, antiszemita tartalmú „politicanismul", 36 amelynek egyik leghírhedtebb képviselője Ghibu volt, de a cuzista pártvezér I. C. Cátuneanu is a zsidók és a magyar kisebbség ellen lázított szélsőségesen jobboldali propagandabeszédeiben; paradox módon Catuneanut a római jog professzorakent az oktatásban, a régi magyar egyetem római jog-tankönyveinél sokkal igényesebb könyvének számonkérésében nem vezették nemzetiségi szempontok. 37 Ezután az egyetemi közélet mindinkább átpolitizálódott: a professzorok nagyrósze — köztük Romul Boila és Emil Hatieganu, az 1928—31-ben kormányon levő Nemzeti Parasztpárt vezető személyiségei — szenátor és pártvezér is volt. A tanári kar jórésze pedig — az olyan európai rangú tudósok kivételével, mint Sextil Puscariu vagy Emil Racovi^a voltak — inkább politikai érdemeiért kapta kolozsvári kinevezését (Cassiu Maniu professzor Iuliu Maniunak, a Nemzeti Parasztpárt elnökének a bátyja volt). A tanári karon túlmenően a politizálás a román egyetemi ifjúságban is elhatalmasodott, amelynek soviniszta és antiszemita csoportjai, Codreanu-hivő cuzista bandái nagyarányú rombolásokat vittek végbe különösen 1924-ben és 1927-ben. Mindez nem lebecsülhető szerepet játszott az Erdélyi Fiatalok sokat kárhoztatott „politikamentességének" kialakulásában. A jobboldali román és a zsidó orvostanhallgatók között számos összetűzés volt az anatómiai gyakorlatokon is, ahol a cuzisták az ellen tiltakoztak, hogy a zsidó hallgatók „keresztény hullákat" boncoljanak. A húszas évek közepén nemegyszer megtörtént az is, hogy a zsidó keres35. Jancsó Béla: Az erdélyi magyar if júság problémáiról. = Erdélyi Helikon, 1931. 1. sz. 16. 36. Szász i. m. 253. 37. Dr. László Ferenc közlése. 37 OSZK Évkönyve 1982—1983 577