AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)
A megszállás után Erdélyben — még a békeszerződések aláírása előtt — az elemi és a középiskolai oktatás rendszere változatlan maradt, 7 s 1918 karácsonya után a kolozsvári egyetem is folytatta működését. Magyar fennhatósága csak 1919. május 12-én szűnt meg, amikor Onisifor Ghibu, az erdélyi Kormányzótanács közoktatási államtitkára „romanizálta". 8 Az I. Ferdinánd király nevét viselő új román egyetem az 1918/19-es tanévben nyílt meg, a második félévet kezdve (figyelemreméltó, hogy ekkor az egyetem magyar hallgatóinak létszáma 1620 volt). 9 A következő évben azonban nemcsak a magyar felekezeti iskolák bezárása és a meghagyottak működésének akadályozása vette kezdetét, 10 hanem hatalmas törés következett be az egyetem magyar hallgatóinak számában is: az előző évi 1620 fővel szemben az új tanév 1871-es összlétszámából 11 , már csak 102 volt a magyar, 12 többségük ekkor még nem a jogikaron tanult. Ezt a törést az összeomlás ténye és a létbizonytalanság zűrzavara magyarázza, a további csökkenést azonban már a kormányzat oktatáspolitikája is fokozza: az 1920/21-es tanévben az Averescu-kormány megtagadja az egyházi (kisebbségi) iskolák törvényes államsegélyét, amivel a magyar fiatalság legnagyobb része állami (román tannyelvű) iskolákba kényszerül. 13 Ezt követően a magyar egyházak egységes közópiskolatípust hoztak létre, amelyhez állami jóváhagyás nem volt szükséges. 1920 nyarán vetődött fel az a terv, hogy a katolikus, református, unitárius, evangélikus és izraelita egyházaknak közös magyar felekezetközi egyetemet kellene felállítaniuk, ezt azonban a kormányzat megakadályozta. A felekezetközi bizottság döntése alapján mégis megkezdődött a felsőoktatás egyelőre csupán a kolozsvári református tanítóképző újjászervezésével, 7. Dr. Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. A szerző kiadása, Budapest, 1935. 479. 8. Szász Zsombor: Erdély Romániában. Népkisebbségi tanulmány. Budapest, 1927. 250. és köv. lapok. — Mikó Imre szerint „Az egyetem átvételét ... dr. Onisifor Ohibunak, a Consiliul Dirigenthez küldött két felirata előzi meg. Az elsőben a strassburgi és a pozsonyi egyetem átadására hivatkozva veti fel a kolozsvári egyetem átvételét, a másodikban az egyetem elrománosítási tervét dolgozza ki. E két dokumentum mellett találjuk a jogi és orvosi kar átszervezésére vonatkozó javaslatokat, melyet egy-egy szakbizottság készített elő. 1919. május 8-án kapja meg dr. Onisifor Ghibu a Consiliul Dirigenttől az egyetem átvételére szóló megbízást. Május 12-én adja át dr. Schneller István, a kiváló pedagógus, a kolozsvári egyetem utolsó magyar rektora az I. Ferencz József Tudományegyetemet az Onisifor Ghibu vezetésével a rektorátusnál megjelent bizottságnak. Ebből az időkből (sic!) származik egy román—magyar szövegű hirdetés, amely a hallgatóság tudomására hozza, hogy indexeiket szabályosan lezárhatják, lehallgatott szemesztereiket pedig be fogják számítani. Az új egyetem megnyeri magának dr. Sextil Puscariut, az európai hírű nyelvészt, aki az egyetem első román rektora lesz. 1919. szeptember 12-éről szól az a Decret Regal, mely szerint a kolozsvári egyetem „átalakul románná". (Mikó Imre: A kolozsvári egyetem tíz éve és a kisebbségek. = EF 1930. 9 — 10. sz. 154 — 155. 9. A magyar tannyelvű iskolák számában beállott változások 1918 —1928-ig. = Magyar Kisebbség, 1929. 13. sz. 10. Endes i. m. 479. 11. Dr. Sulyok István— dr. Fritz László: Erdélyi Magyar Évkönyv 1918 — 1929. 1. évf. Juventus Kiadás, Kolozsvár, 1930. 97. 12. A magyar tannyelvű iskolák... = Magyar Kisebbség, 1929. 13. sz. 13. Endes i. m. 479. 569
