AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923—1929)* CSAPODY MIKLÓS 1930 januárjában, a hagyományos társadalmi eseményt jelentő diákbálon új folyóirat jelent meg Kolozsváron, az Erdélyi Fiatalok című romániai magyar főiskolás lap. Ekkor lépett először a nyilvánosság elé az erdélyi magyarság első kisebbségi ifjúsága, pontosabban ennek a generációnak az a reális helyzettudatú, egységes és felkészült csoportja, amely a maga új eszmevilágában konkrét gondolati alapállást és önálló társadalompolitikai koncepciót tudott megfogalmazni. A mozgalom és folyóirata egy évtizeden keresztül vállalkozott a mentalitás átformálására, elsősorban az ifjúsági közgondolkodás megváltoztatására. Az Erdélyi Fiatalokban programformát öltött gondolatiság kidolgozását és a működés irányítását Jancsó Béla, László Dezső és a többi főmunkatárs: Balázs Ferenc, Bíró Sándor, Debreczeni László, Demeter János, Jancsó Elemér és mások végezték, annak a generációnak a legjelentősebb alakjai, amelyet 1929 nemzedékeként tart számon az eszmetörténet. Az Erdélyi Fiatalok tízéves kisebbségi lét után, az eszmei vívódások és a szervezeti széttagoltság útjait járó ifjúsági munkának a betetőzését hozta, amikor a maga önerejű intézményteremtésekor koncepcióját természetszerűen a nemzedékiség jegyében fogalmazta meg. Az Erdélyi Fiatalok létrejöttének ténye, ideológiai, mozgalmi-szervezeti és személyi viszonyainak bonyolultsága éppen erre a nemzedékiségre hívja fel a figyelmet, mint szociológiai és mentalitásbeli újdonságra, és mint az ideologikumnak sajátos társadalmi-demográfiai meghatározottságú kifejeződésére; ez a sajátosság az eszmei folyamatok megnyilvánulásának általános jellemzője volt a két háború közötti romániai magyar szellemi életben. Ekkor ugyanis az ifjúkor életszakaszból közösségi létformává vált. A változatos és ideológiai szempontból egyre számosabb ellentétet felszínre buktató, majd kiélezett küzdelmekben összecsapó nemzedéki megmozdulások végigkísérték és erőteljesen befolyásolták a korszak közéletét. Eközben eszmetörténetileg is jelentős csomópontokhoz vezettek, amelyeknek létrejöttét külső tényezők (politikatörténeti, demográfiai, belpolitikai és más korlátozó körülmények) is szabályozták. Mindezek függvényében igazán csupán az a generációs tömörülés tudott valóban nemzedékké formálódni és tartósan, eredményesen küzdeni * Részlet egy nagyobb tanulmányból. 565