AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez
wicz-művet, Preseren fordította Mickiewiczet, Preseren és Mácha ráadásul még találkoztak is egymással etc. Az 1830-as évek látványosan jelzik a nemzetfogalomban beállt változásokat. 1832-ben megjelent Ján Kollár eposzának, a Slávy dceránsbk bővített, militánsabb hangvételű változata, 1833-ban Samuil Hoiő röpirata, Sollen wir Magyaren werden? — 1838-ban adja ki Jankó Draskovic brosúráját, Ein Wort an Illiriens hochherzige Töchter über die altere Geschichte und neueste Regeneration, 1836-ban kezdi meg Palacky kiadni Csehország története c. művét (Geschichte von Böhmen címen jelent meg), az 1830-as években sorra látnak napvilágot a Kritikai Lapok c. folyóiratban Bajza József és Toldy Ferenc polémiái, itt számolnak le a régebbi típusú nemzet- és irodalomfelfogással. E művekben a nemzeti karakterisztikum megrajzolása a cél, és ezáltal ama népegyéniségnek körvonalazása, amelynek be kell töltenie hivatását a történelemben. A differenciálódás, a nemzetté válás ideológiáját fogalmazzák meg szerzőink. Ám ugyanakkor, amikor a nemzeti függetlenség, a nemzeti öntudat apologetái a valódi vagy a vélt nemzeti sajátosságokat értékkategóriákká emelik, mind tudatosabbá válik a kereskedelem révén létrejövő közeledés a nemzetek között, és ezáltal a goethe-i világirodalom-eszme érvényesülése. Az integrálódás és a differenciálódás tendenciái majdnem egyszerre jelentkeznek, a differenciálódásé az irodalom és a politika, az integrálódásé mindenekelőtt az európai irodalmakkal való lépéstartás és a nagyobb közösség keresése által. Árulkodó Kollár szóhasználata a szlávok irodalmi kölcsönösségéről szólva: „Die literarische Wechselseitigkeit (...) ist die gemeinschaftliche Theilnahme aller Volkszweige an den geistigen Erzeugnissen ihrer Nation; ist wechselseitiges Kaufen, Lesen, der in allen slawischen Dialekten herausgegebenen Schriften oder Bücher (...) Bei der Wechselseitigkeit bleiben alle Stämme und Mundarten unverrückt auf ihrem alten Platz stehen, befördern aber mit gegenseitigvereinten Wirken und Wetteifern die Blüthe der gemeinschaftlichen National-Literatur... " 82 Egyfelől az egyes szláv nemzeti irodalmak, másfelől a más szláv nemzeti irodalmak által megtermékenyített szláv nemzeti irodalmak: ilyeténképpen alakul ki a közös szláv szellemi produkció. Még egyértelműbben utal az integrálódás és differenciálódás együtt jelentkező igényére Toldy Ferenc: „Jelenkorunk két nevezetes tüneményt mutat a' szellemvilágban. A' falak, mik eddig a' népeket elválaszták egymástól, leomlottak, élénk közlekedés hordja végig az eszmék' zászlait kelettől nyugotig, 's a' világliteratura' fogalma soha sem állt közelebb létesüléséhez, mint most. De e' mellett 's egy részint épen a' szellemi öszveolvadás megelőzésére, részint a' politicai események következtében, a' népi 's a' nemzeti elem mind nagyobb és nagyobb tiszteltetést szerez magának nem csak e' vagy ama' haza tagjai, hanem a' külsők előtt is..." Toldy Ferenc a továbbiakban bizonyítóanyagkóppen a svéd, a dán, a holland, a cseh, a lengyel, a magyar és a szerb irodalmat említi. 83 82. Kollár, Johann: Ueber die literarische Wechselseitigkeit zwischen den verschiedenen Stämmen und Mundarten der slawischen Nation. Pesth 1837. 6 — 7. 83. S. F. (Schedel-Toldy Ferenc): Külföldi literatúra. Figyelmező 4 (1840) 1.: 12-14. hasáb. 558