AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

felkelésekre utal vissza. Az 1850-es esztendőkben különös hangsúlyt kap a szerb és a magyar irodalom „rokonulás"-ának eszméje, a szerb és a magyar sajtó többször hangoztatja mint megvalósulás előtt álló jelenséget.

80 A szerb—magyar összefogáshoz hasonló közös fellépések lehetősége horvát—magyar viszonylatban is fölvetődik. Még J. M. Húrban is megbékélést ígérő gesztust tesz a magyarság felé. Mindez azonban csak részben politikai jellegű, a közeledési kísérletek ekkor és később (néhány kivételtől eltekintve) az irodalomban és a tudományban kapnak pontos körvonalakat. A magyar folklorisztika kiváló képviselője, Erdélyi János derengteti föl a népköltészetek tanulmányozásából levonható eredmény perspektíváját, a dunatáji harmónia később Bartók Bélától is hangoztatott ideáját. Jókai Mór programot dolgoz ki, amelyben a „magyar irodalom missió"-ját fejti ki. Eszerint a magyar irodalom hivatása: bizonyítani a „magyar nemzeti mívelődés kifejlettségét", összefogni a magyarságot, végül „végbevinni azt a nagy munkát, amit sem fegyverünk, sem diplomatiank nem tudott befejezni: a velünk egy hússá, de nem egy lélekké vált nemzetiségek meghódítását". A továbbiakban tisztázza, mit ért „hódításon": „lelki egybeolvadását az értelmiségnek, melynek közös útján találkozva, egymást buzdítva, elismerve, ami nekünk szent, másnál is megbecsülve, az erősebbek fitymálását, mit velünk éreztetnek, nem fizetve vissza a nálunknál kisebbeken; elérjük azt a nagy diadalt, melyben mindenik fél nyert és egyik sem vesztett." Majd alább: „Mi baj támadhatna abból, ha felmutatnók, hogy íme a lengyel, a szerb, az oláh, a cseh stb. fajok minő szellemi életet élnek ? mint haladnak ipar és gazdászat terén ? költőik miről énekeltek?" A magyar irodalom küldetése az is, hogy ismertesse a kisebb liter atúrák&t, „elkezdve a behízelgőbb szépirodalmon, a reáltanulmányokig". A cikk visszhangjaképpen jelent meg magyar fordításban Mazuranié Smrt Smail-age Őengiéa c. elbeszélő költeménye, ismertetés a román és a szerb költészetről, valamint egy románból fordított cikk a román irodalomról.

81 Az államkeret közössége a nyelvrokonságtól függetlenül megkönyít&eíi a kulturális kapcsolatokat, a kölcsönös fordításirodalom kialakulását, irodalmak egymásra hatását. Régiónk irodalmai között — részben közvetett módon, közvetítő nyelv segítségével, részben közvetlenül — jelentősnek mondható ez a szellemi csereforgalom. Az államkeret azonossága, illetve a sorsközösség átérzése az irodalomban is éreztette hatását, hozzájárult hasonló magatartásformák kialakulásához, hasonló költőtípusok jelentkezéséhez. A lengyel irodalom nem keltett volna oly élénk érdeklődést, ha a lengyelek felkelései, függetlenségért folytatott harcai nem visszhangoztak volna. Egészen szembetűnően figyelmeztetnek erre a tényre a romantika első nemzedékének költészetében mutatkozó hasonlóságok. A hasonlóságok mellett Vörösmarty és Mickiewicz, PreSeren és Mickiewicz, PreSeren és Mácha, Mácha és Mickiewicz között még genetikus kapcsolatok is fölfedezhetők. A Vörösmarty szerkesztette Athenaeum közölt magyar fordításban Mickie80. Erről és az alábbiakról vö.: Fried István: A délszláv népköltészet... 81. Jókai Mór: Cikkek és beszédek IV. 1850-1860. I. r. S. a. r.: H. Törő Györgyi. Budapest 1968. 421-435., 835. 557