AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

Franciaországban XIII. Lajos és Richelieau bíboros, az út végén maga Ferdinánd császár is. 9 A névsor, ha feltételezzük, hogy konkrét feladatai nem is voltak Bethlen Péternek ezen udvaroknál, 10 már önmagában is jelen­tős, hiszen mindennél jobban demonstrálja az erdélyi fejedelem kiterjedt kapcsolatait, személyének fontosságát, jelentőségét, nemzetközi tekintélyét. A diplomáciai kapcsolatok bejáratása és a presztízsteremtés már önmagá­ban megérte a meglehetősen nagy pompával kivitelezett utazás költségeit. A Bethlen Péter fölött 1646-ban elmondott latin nyelvű gyászbeszéd, 11 amelyet Lukinich Imre nem iktatott a peregrinációra vonatkozó források közé, így annak tartalma a szakirodalomban eddig kiaknázatlan volt, pedig egyértelműen bizonyítja, hogy Bethlen Péter útjának egy-egy állomása fon­tos diplomáciai esemény volt. A gyászbeszéd ismerteti a peregrináció egész történetét, de csak rövid félmondatokat szánva egy-egy felkeresett hatal­masságra, ám részletesen leírja az utolsó állomások egyikét: Róma megláto­gatását. Érdekesek már a római látogatás előzményei is. Bethlen Gábor 1627 augusztusában kérte Pázmány Péter esztergomi érsektől, hogy legyen segítségére unokaöccse római fogadásának kieszközlésóben. 12 Figyeljünk csak az időpontra! Ez év tavaszától, igaz, hogy kölcsönösen gyanakvásoktól ter­helve, de folyik a tapogatózás Bethlen és a bécsi udvar között egy esetleges együttes török elleni hadjáratról. A megindult párbeszédben Pázmány volt a közvetítő. 13 Mindez azt jelzi, hogy többirányú diplomáciai mozgásba il­leszkedett be az említett látogatás. Az ifjú gróf végül is 1628. július végén érkezett Rómába. Ott-tartózko­dásáról 1628. aug. 2-i és 9-i keltezéssel maradtak fent feljegyzések. 133 A ko­rábbi szerint Bethlen Péter körülbelül 15 személyből álló kíséretével együtt 9. Minderről részletesen ír Lukinich Imre: i. m. 93 — 96. 1. 10. Bár Kecskeméti K. György: Ulysses Pannonicus. Franaker 1626. c. műve szerint Georgius Wilhelmus választófejedelem Bethlen Gábor hivatalos követeként fo­gadta a Péter gróf kíséretében érkezett Liszti Ferencet, a Liszti által átadott Bethlen-levél megtárgyalására azonnal fejedelmi tanács ült össze, s a válasszal Liszti hamarosan vissza is utazott Erdélybe. 11. Temetési pompa, mely... Bethlen Péternek... meghidegedett testének... földben el­takarittatásáig celebráltatott... Várad 1646, Szenei Kertész (RMK I 787) 133 — 149. A beszéd szerzője ellentétben a kötetben közölt többi prédikációval nincs feltün­tetve. Mégis az egész kiadvány felépítéséből arra lehet következtetni, hogy Hodászi Miklós mondta el, aki ekkor nagybányai lelkész volt, s akinek neve a kötet utolsó prédikációja, Daróczi Zsófia Zólyomi Miklósné gyászbeszéde alatt is olvasható. 12. Lásd a 8. jegyzetet. 13. Franki Vilmos: Pázmány Péter és kora. Második kötet. Pest, 1869. 210 1., Magyar­ország történeti kronológiája. II. 1526 — 1848. Főszerkesztő Benda Kálmán. Buda­pest, 1982. 456. 1. 13a Di Roma li 2 d'Agosto 1628. II Nipote del Principe Gabor di Transilvania attende hóra a vederé con la sua comitiva di circa 15 persone le cose piü notabili cosl antiche, come moderne di questa cittá, et alloggiando tuttavia all' Hostaria della Spada, gli fu Domenica mattina mandato dal Cardinale Ludovisio un donativo de pollami, vini, formaggi, salami et altri rinfrescamenti (?) (Bibi. Vat. Urbinate lat. 1098 fol. 406.) Di Roma li 9 d'Agosto 1628. II Nipote del Principe Gabor di Transilvania ancorche heretico d'etá di circa 22 Anni, havendo baciato il piede a Nostro Signore conforme haveva procurato per messo di questo Ambasciatore Cesareo, che n'ottenne la gratia, et havendo anco veduto Domenica mattina privatamente le cerimonie della sacrossanta (?) 413

Next

/
Oldalképek
Tartalom