AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

kitartóan kereste az eszközöket. Mivel saját gyermekei korán elhaltak, öccsének, Istvánnak két fia képviselte a család következő generációját. A fiúkat pedig Európa leghíresebb egyetemeire: Heidelbergbe, illetve Frankfurtba és Leydenbe küldték tanulni, demonstrálva, hogy Erdély a török vazalusság ellenére is az Orbis Christianus része. Azonban nemcsak a külföld számára rendezett látványos demonstráció volt a két Bethlen-fiú peregrinációja, hanem idehaza is mozgósító erejű példaadást jelentett Erdély előkelői számára, akik Pareusnak, a heidelbergi egyetem professzorának szavai szerint inkább Marsnak, mint Pallasnak szentelték gyermekeiket ekkoriban.

4 A példaadás mellett pedig versengés is volt ez, hiszen az igazi, magyarországi elit, mint például a Thurzók, Thököliek, Ostrosithok, Révayak gyermekei ebben az időben ugyancsak külföldön nyerték kiképzésüket,

5 és a Bethlen családnak 1619-től magyarországi aspirációi is voltak! Még kevésbé vizsgálta a szakirodalom ezen utak diplomáciai oldalát. Pedig a család bizonyára ilyen célokra is felhasználta a fiúk külföldi tanulmányainak ürügyét. István esetében csupán David Pareus egyik könyvajánlásából lehet erre következtetni, amely éppenséggel visszautasítja azt a vádat, hogy Istvánnak a tanuláson kívül egyéb titkos céljai is voltak a közbéke megzavarására.

6 A gyanú felmerülése önmagában persze még nem bizonyíték, de Bethlen Péter peregrinációjának némely eseménye ugyancsak arra enged következtetni, hogy a háttérben diplomáciai meggondolások is meghúzódtak. Az ifjabb Bethlen Péter, noha nem hiányoznak a forrásokból az őt egyoldalúan magasztaló jellemzések sem, ezeket úgy tűnik inkább családja respektusának köszönheti, valójában nem lehetett olyan tehetséges, mint bátyja. Külföldi tanulmányait is hamarabb befejezte a tervezettnél, ám nagybátyja, Bethlen Gábor ragaszkodott hozzá, hogy hazatérése előtt m

ég egy hosszú körutazást tegyen Európában. A fejedelem levelek és követek sokaságával készítette elő és szervezte az utat, az út egyes állomásait, látszik, hogy különös gonddal figyelte és irányította unokaöccse lépéseit.

7 Az utazás fontosságát jelzi az is, hogy az addigi egyházi kísérőket Cseffey László, belső-szolnoki főispán és Bornemisza Ferenc, Bethlen bizalmasa személyében két tapasztalt és előkelő diplomata váltotta fel.

8 A felkeresett helyeken pedig mindenütt a legelőkelőbb személyiségek fogadták az ifjú Bethlent. Brüsszelben Isabella Eugenia, Angliában a király I. Károly. 4. Pareus, David: Collegiorum theologicarum... pars altéra... Heidelbergae, 1620 ):(4a fol. 5. Thurzó lm repéldául Wittenbergben, Thököly István és Miklós Heidelbergben tanult nem sokkal korábban. Érdekes viszont, hogy a Rákócziak később nem tartották szükségesnek gyermekeik külföldi iskoláztatását. 6. Pareus: i. m. ):(et> fol. 7. Lásd például Bethlen Gábor levelét 1626. ápr. 16-én Georgius Wilhelmus brandenburgi választónak «= Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor Fejedelem levelezése. Budapest, 1887, 336.1. Joannes Cornarus, velencei dogénak 1627. aug. 27-én. m Óváry Lipót: Oklevéltár Bethlen Gábor diplomáciai összeköttetései történetéhez. Budapest, 1886; XIII. Lajos, francia királynak 1627. aug. 27-én. = Szilágyi: i. m. 375 — 376.; Richelieau bíborosnak 1627. aug. 27-én. ** Szilágyi: i. m. 366. 1.; Isabella Eugenia Bethlenhez 1628. febr. 7-én. = Óvóry: i. m. 482—483.; Bethlen II. Ferdinándnak 1628. okt. 25-én. = Szilágyi: i. m. 375 — 376.1. 8. Bethlen Gábor levele 1627. aug. 27-én Pázmányhoz. *= Pray Georgius: Gabrielis Bethlenii principatus Transilvaniae. Tm. IL Pestini, 1816. 154—157. 1. 412