AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat

1566—1568-ban Doboka vármegye jegyzője, utóbb ügyvédje. A Báthory Zsigmond-féle királyi könyvekben négy ízben fordul elő neve. 1585. február 3-án egy Flórián nevű cigányt ós fiait sátraikkal együtt nova donatio címén kapta meg. Tudjuk, hogy az új adomány általában nem jószágok új donatióját jelentette, hanem olyan nemesi birtokra kaphatta az adományos, mely már birtokában volt, de az erről szóló oklevele elveszett, megsemmisült, megsérült, esetleg nem is volt, vagy nem, ill. nem a megfelelő formák között végeztette el a birtokbaiktatást. Néha azonban nova donatio címén érdemeire való tekintettel olyan adományt is kaphatott az adományos, mely korábban nem volt birtokában.

30 Ebben az esetben az adomány tárgya egy — valószínűleg aranymosással foglalkozó — cigánycsalád volt.

31 Ugyanezen év március 31-én a Dengelegy testvérek, Gáspár, Kata és Anna ,,meg tekintwen ... az my pereinkre való gondviselését es zolgalattiat" a Kolozs megyei Fűzkúton egy puszta házhelyet adtak át neki. A fejedelem a magyar nyelven íródott magánadományt a latin nyelvű jóváhagyó oklevél sorai közé iktatta és megerősítette.

32 1588. október 27-én az ugyancsak bongárdi birtokos néhai Porkoláb Domokos magtalanul ehunyt Imre nevű fiának a Doboka megyei Veresegyházon és Móricon, valamint a Kolozs megyei Lompérton (Lompérd) birtokolt részét Báthory Pisthákynak adta, megtekintvén mind atyja, Báthory Kristóf, mind az iránta és az ország iránt tanúsított hűségét, becsületességét és szolgálatait.

33 A következő évben, április 25-én, a Küküllő megyei Ádámoson lévő possessiójára ismét új adomány címén állítottak ki oklevelet számára.

34 Apor Péter az 1676 előtt elhalt személyek között szerepelteti: „Az nemesek között volt Pisztáczki Lukács".

35 A köteteken lévő monogramok lehetséges föloldása tehát: Lucas Pistháky de J5ongárd, ill. Lucas Pistháky. Mindkét kézirat tulajdonosa ő volt, s ha belepillantunk a kötetekbe érthetővé válik, hogy pár éves eltéréssel miért volt szüksége két azonos szövegű Quadripartitumra,. Jogértő és joggyakorló ember lóvén egy könnyen kezelhető, gyorsan, egyértelműen olvasható szövegre volt szüksége. A betűk testét kevesebb gonddal formáló kéz kiírtabb írásának silabizálgatása nyilván nehezítette munkáját, ezért, amikor alkalma nyílt egy olvashatóbb írású kézirat vételére, szívesen megvált korábbi példányától. A negyedikként említett kézirat írása éppúgy 16. századi kurzív, mint az ötödiké, de sokkal odavetettebb, sietősebb, sőt 30. Dósa Elek: Erdélyhoni jogtudomány. Kolozsvár, 1861. II. köt. 299. 1.; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány és jogtörténet. Bp. 1946. 351 — 352. 1. 31. MOL F 1, 1193-as tekercs, 279v—280r. A cigányok egy része a különféle mesterségeken (kovács, vályogvető stb.) kívül Erdély területén főleg arany vagy más ércek mosásával, bányászatával foglalkozott. Részben a fejedelmi hatalom alá tartoztak, de más földesúr is köthetett velük szerződést, ill. lehetett földesuruk. Ebben az esetben neki és nem a fejedelmi kincstárnak fizették az adót. 32. MOL F 1, 1193-as tekercs, 3O5r-306r. 33. MOL F 1, 1194-es tekercs, 95 — 96. 1. Báthory Kristóf alatt procuratorként szerepel. Vö. SzOKlt. 4. köt. 58. 1. 34. MOL F 1, 1194-es tekercs, 500-501. 1. 35. Apor Péter verses művei és levelei (1676—1752). Szerk. Szádeczky Lajos. Bp. 1903. 1. köt. 150. 1. 251