AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat
A felsorolt kéziratok közül ez utóbbival foglalkozunk részletesebben — összevetve a negyedik kézirattal —, mert a már említett országgyűlési határozaton kívül még egy olyan hosszabb bejegyzést tartalmaz, amely az erdélyi fejedelemség 16. század végi történetének egy igen fontos forrását őrzi. Mivel ez a bejegyzés kifejezetten Erdélyhez kapcsolja a kéziratot, feltételezhető, hogy egykori tulajdonosa is onnan származott, s az általa fontosnak tartott, ill. tevékenységével kapcsolatos végzéseket, törvénycikkeket stb. jegyezte föl. 20 Érdemes azonban alaposabban megvizsgálnunk, találunk-e egyéb jellemzőket, amelyek feltevésünk helyességét igazolják, és amelyeknek segítségével pontosabb választ kaphatunk arra a kérdésre: milyen történelmi helyzetben és körülmények között keletkezett ez az eddig ismeretlen, ill. csak kivonatosan ismert szöveg. Az alábbiakban tehát gondosan elemezzük a kézirat kötését, vízjegyét és bemutatjuk egykori possessorait. I. KÉT ERDÉLYI NÉGYESKÖNYVRŐL Kötésük stílusjegyeinek vizsgálata Már első pillantásra feltűnik, milyen nagy a hasonlóság a negyedik és az ötödikként említett kötet között. Mindkettő kötéstábláját a német reneszánsz kötésekre jellemző bélyegzők és görgetők díszítik. Valószínűleg mindkét kézirat kötetlen állapotban került egykori tulajdonosához, s ő köttette be őket valamelyik — talán kolozsvári — könyvkötővel. A negyedik kézirat kötése barna juhbőr, az ötödiké eredetileg natúr színű — ma már erősen megsárgult — disznóbőr. A kötéstáblák merevítőanyaga papír. 21 A negyediké egy kéthasábos latin nyelvű nyomtatvány, az ötödiké Job könyvének 22 kéthasábos, fólió méretű, német nyelvű makulatúrája. Ez utóbbi ősnyomtatvány töredék. A negyedik köteten a téglalap alakú középmezőt (tükröt) vonalozással kialakított keretek fogják közre. A kötéstábla külső, hosszmenti széleit egy-egy függőleges sáv zárja, melyben stilizált egyes levelek és ötszirmú virágok váltakoznak. Az első keretben a négy evangélista és a Megváltó („Marcus, Mattheus, Salvator, Johannes, Lucas" sorrendben) íves mezőkbe helyezett feliratos mellképét láthatjuk (a görgető lenyomatának egyszeri hossza, ill. szélessége: 206X22 mm). Az első és második keret között egy-egy sáv található a rövidebb oldalon. A felsőt a levélke és az ötszirmú virág bélyegzője, az alsót egy római számos évszám díszíti. A második keret A. R. monogramos görgetője ,,Spes, Fides, Justicia, Caritas" felirattal ellátott allegorikus nőalakokat ábrázol (mérete: 194X15 20. Hasonló a helyzet a budapesti Egyetemi Könyvtár B4 jelzetű Quadripartitum kötetével, mely a nagyszombati jezsuita kollégium tulajdona volt, nem véletlen tehát, hogy a királyi Magyarországra vonatkozó articulusokat másolta bele egykori possessora. 21. A 15. század végétől sok külföldi kiadvány került Magyarországra kötés nélkül, krúdában hordókba csomagolva. Ezeket hazai könyvkötőink, ill. könyvkiadóink kötötték a kereslet és a megrendelők, a vevők ízlése és óhaja szerint. A hibás, raktáron maradt, vagy elavult tartalmú füzetlen íveket ezután összeragasztották ós az így nyert kartonlemezeket kötéstáblák készítésénél használták föl. 22. Áz előtáblán Jób, 35. rész vége, 36. rész eleje; a háttáblán Jób, 31. rész eleje. 248
