AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat

magyar nyelvű nyomtatványtöredéket őriz.

12 Többféle víz jelű papír található a kötetben.

13 A következő a Fol. Lat. 4024-es kézirat

14

, amely azelőtt a bécsi Hofbibliothek tulajdona volt Cod. 8465-ös jelzettel

15

. A magyar bizottsági változatot követi, index nem csatlakozik hozzá. Kötése eredeti festetlen pergamen kötés, melyet 1916 júliusában javítottak. Vízjelét nem sikerült azonosítanom. A másik három kézirat az uralkodó akaratának megfelelő szöveget tartalmazza, melyek közül a Fol. Lat. 4102-es a 337. fólió rektóján található bejegyzés szerint valamivel későbbről származik, mint a« elsőként említett Négyeskönyv: „JCI totum opus Manu p[ro]p[ri]a fecit 1573."

16 A 10. fólió rektóján a nádasdladányi könyvtár pecsétje jelzi, hogy valaha a Dunántúlon birtokos Nádasdyak tulajdona volt. A kötet végén szintén megtalálható a „Hoc opus..." kezdetű rész, indexe nincs, kötése mályvaszínű alapon aranymintás papírkötés zöldre festett pergamen gerinccel. Vízjegye szerint papírja magyar, német és cseh területen fordul elő.

17 A negyeik (Fol. Lat. 3647.)

18 kötéstábláján 1585-ös, ill. belül az 1586-os évszámot hordozó kézirat. Szintén az aulikus változatot foglalja magában és az indexet a szövegrész után közli. Az ötödik (Fol. Lat. 4512.) egy 1588-as possessor-bejegyzést, ill. a kötéstábláján 1589-es évszámot megőrzött kötet. Az ellentervezetet tartalmazó szöveg indexét a tordai országgyűlésen 1540 áprilisában Werbőczy közreműködésével alkotott törvénycikkek

19 követik, melyek a fejedelemség megyei tisztviselőkarának kiépítése, a bírósági szervezet és a fellebbezés rendjének szempontjából fontosak. 12. RMK I. 176. 13. 36. fol. vö. Varga Nándor Lajos: Vízjegyek kézzel merített magyar vagy külföldi magyar vonatkozású papirosokon 1330-tól 1896-ig. Bp. 1970 — 1975. II. köt. 143. 1. 315-ös; 91 — 92. fol. Varga i. m. II. köt. 141. 1. 307-es, ill. Briquet: Les filigranes. Paris-Londres stb. 1907. I. köt. 282., 285. ábra; 157. fol. Varga i. m. II. köt. 142. 1. 312-es, ill. Briquet i. m. I. köt. 284-es ábra. Varga 17. századi, Briquet 16. század végi papírok vízjegyekónt adja meg az ábrákat. Egy vízjegyet nem sikerült azonosítanom, 1. 2. fol. 14. Illés i. m. 7. 1. „ Jakubovich Emil véleménye szerint a XVI. század legvégéről, legfeljebb a XVII. század legelejéről származik." 15. Vö. Illés i. m. 6.1. A kötetben nemcsak az egykori jelzet, hanem a k. k. Hofbibliothek pecsétje és a következő bejegyzés szerepel: „Ex Augustissima Bibliotheca Caesarea Vindobonensi". (2. fol.) 16. A bp.-i Egyetemi Könyvtár Kézirattára B4 jelzettel őriz egy Négyeskönyvet, amelynek 330. fol. verzóján ugyanezt a bejegyzést találjuk. A másoló neve ós személyi adatai jelenleg nem ismeretesek. 17. Fol. Lat. 4102. pl. 252. ós 281. fol-n vö. Briquet i. m. I. köt. 1008. és 1015. ábra, ill. Varga i. m. I. köt. 46.1-n szintén a Briquet számot közli. Ue. a vízjel előfordul az Ilosvay-kódesben (vö. 290. fol.), a Festetich-kódexhen (vö. 579. fol.) vagy pl. az Egyetemi Könyvtár Decreta constitutions et articuli. 939. jelzetű kéziratában, mely Nádasdy Tamásé volt. 18. Baranyai i. m. 83. 1.: úgy vélte, hogy főkormányszékeink egyikén használhatták. Felhívta a kutatók figyelmét, hogy az OSZK Ktz.-ban „Corpus Juris Hungarici" cím alatt vették állományba, ezért ez a példány elkerülte azok figyelmét, akik Quadripartitiumként keresték. 19. Magyar országgyűlési emlékek. Szerk. Fraknói Vilmos. Bp. 1875. II. köt. 161 — 168. 1. „Articuli reformationis ac rectificationis..." 247