AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kastaly Beatrix: Új kutatási eredmények a könyvtári restaurálás területén

A papíroknak az öregedés során várhatóan bekövetkező változásait többféle mesterséges öregítési mód alkalmazása után mértük, illetve minő­sítettük a papírokat az öregedés szempontjából. Az alkalmazott öregítési módok a következők voltak: a) hőöregítés szellőztetett kemencében 100 ±2 °C-on, 576 órán át, mind a hat papíron (Papíripari Kutató Intézet); b) öregítés hővel + nedvességgel: 80 °C-on, 60% relatív légnedvesség­tartalom mellett, 720 órán át, az 1—4. papírokon (madridi res­tauráló központ); c) öregítés ultraibolya fénnyel, 144 órán át, az L, 4. és 6. papírokon (BME Szervesvegyipari Technológiai Tanszék); d) öregítés mechanikai terheléssel, az 1—4. papírokon (Szaltikov— Scsedrin Könyvtár kémiai laboratóriuma, Leningrád). Az a),b), c) öregítések után azokat a tulajdonságokat mértük, amelyek az öregítés hatására változhatnak: fehérségtartalom, a vizes kivonat pH­értéke, hajlítgatások száma, szakítási mutató, tépési mutató. A d) öregítés után a leningrádi laboratórium értékelte a papírok ellenállását, és szám­szerűen összehasonlította őket egy kontroli-papírként tekintett írópapírral. A hőöregítés hatására bekövetkezett változások mértékét (%-ban kifejezve) a 2. táblázat mutatja (a változások — egy kivétellel — csökkenést jelente­nek, tehát negatív előjelűnek kell tekinteni őket). A hőöregítéssel szemben a legjobb ellenállást a 4. papír mutatta, és ez a többi fajta öregítés után is — kevesebb tulajdonság mérése alapján, de egybehangzóan — a leginkább ellenálló papírnak mutatkozott. Sajnos az említett, alkalmazott módosítások az öregedési ellenállás szempontjából sem voltak kedvezőek; az 5. papír amúgyis alacsony hajlítgatási és szakítási szilárdsága túlságosan nagy mórtékben csökkent az öregítés után. 2. táblázat A HŐÖREGÍTÉS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK %-OS ÉRTÉKE Papírj eUemzők Kísérleti papírok 1980 Papírj eUemzők 1. 2. 3. 4. 5. 6. Fehérségtartalom 25,8 12,4 19,1 17,6 20,6 33,4 pH-érték 5,4 4,4 6,9 3,8 + 5,0 17,2 Hajlítgatási számok átlaga 55,9 71,5 28,6 33,5 64,2 93,3 Szakítási mutatók átlaga 17,9 5,5 7,5 0,2 9,6 12,5 Tépési mutatók átlaga 19,8 33,5 33,7 27,2 6,8 61,8 Az öregítés előtt és az öregítés után mért értékek, illetve a csökkenés mórtéke alapján még egyik papírt sem lehet tökéletesen megfelelőnek tekinteni. Nyilvánvaló, hogy a 4. és az 5. papír összetételének kedvező sajátságait kell ötvözni, és a cél elérése érdekében megváltoztatni pl. az erősítő és öregedésállóságot javító adalékanyagot, és csökkenteni a töltő­anyag mennyiségét, amennyire még az átlátszóság megengedi. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom