AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

Az első világháború, illetve 1919 végéig a könyvtár külső kötészeteknek adta ki anyagát. 1919-ben a hírlap- és könyvkötés ügye a munkabérek nagyarányú emelkedése folytán „súlyos probléma előtt állt", ez évben a Nyomtatványi osztály 818 művének 1014 kötetét tudták 4445 koronáért beköttetni, más osztály anyagára azonban nem kerülhetett sor.

6 Az áremelkedés mértékére jellemzőek Melich Jánosnak az 1918/19. évi költségvetés indoklásában leírt adatai: a háború előtti árakhoz képest 1918 januárjáig a félvászon kötésű könyveknél 45—52%, a félbőrkötésűeknél 30—100%, a borjúfélbőrkötéseknél 32—120% volt a növekedés. A hírlapkötésnél 1916ban 20%, 1917-ben 63%, 1918 februárjában pedig az előző év novemberéhez viszonyított 100%-os emelkedés következett be. 1920-ban javult a helyzet. A VKM-től kapott 15 000 koronás rendkívüli hitel segítségével és a költségvetés adta lehetőséggel 812 mű 1724 kötetét és 543 hírlapot sikerült külső műhelyeknek kiadni.

7 A hírlapkötés egy feldolgozási reform következtében vált lehetővé. Melich János igazgatónak és Bajza Józsefnek, a Hírlaptár akkori vezetőjének intézkedése alapján megfordult a már jelzett feldolgozási menet, előbb végezték el a „cédulázást" és azután került az anyag kötésre. 1926 végéig 7000 kötet hírlapot dolgoztak így fel.

8 Az irattári dokumentumok tanúsága szerint a könyvkötési árak egyre emelkedtek. A Rittenbacher László-féle cég értesítése szerint az 1920 márciusban tett árajánlat júniusra már érvényét vesztette a „horribilis" áremelkedések következtében.

9 Az év legnagyobb eredményét azonban nem a mennyiségi növekedés, hanem a házi könyvkötőműhely megszervezése jelentette. Dezsényi Béla Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthykorszak elején c. tanulmányában részletesen beszámol az intézmény első műhely-jellegű részlegének felállításáról,

10 így egyes — az ő írásában megtalálható — részletek ismétlésétől eltekintünk. A házi könyvkötészet megszervezése, mint annyi alapvető kezdeményezés — Melich János érdeme. Ezt az ő igazgatói korszakát méltató 1923. évi jelentésben Hóman Bálint is kiemelte.

11 Az üzem létesítését elősegítette az a körülmény is, hogy Akantisz Viktor „könyvművészeti előadói" minőségben — elsősorban a Todoreszku-gyűjtemény gondozásával megbízva — augusztus 9-én a könyvtár szolgálatába lépett. így a műhely megszervezésére szakember felügyelete mellett kerülhetett sor.

12 6. Jelentés ... 1919. = Magyar Könyvszemle. 1920—21. 138. p. — OSZK Irattár 27/1918. A költségvetési tervezetben Melich János az addigi 10 000 koronás köttetési keret 20 000 koronára való felemelését kérte. Utalt arra is, hogy oly sok a múltból rájuk maradt kötetlen könyv és füzet, hogy egy tisztviselőtársa egész munkaidejében ezek kötés alá rendezésével foglalkozik. 7. OSZK Irattár 52/1920. Összesen 62 000 koronát fizetett ki a könyvtár. 8. L. Goriupp Alisz idézett tanulmányát, 16 — 17. p. 9. OSZK Irattár 288/1920. 10. L. Dezsényi Béla idézett tanulmányát, 158 — 159. p. 11. Jelentés... 1923. = Magyar Könyvszemle. 1924. 107. p. 12. OSZK Irattár 382/1920. 144