AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között
A házi kötészet október 26-án a Todoreszku—Horváth gyűjteménnyel együtt átadott könyvkötőeszközökkel kezdte meg tevékenységét. Október 20-án ni. a könyvtár előzetes szerződést kötött Kiss Erzsébettel, a Kiss Waldemár-féle cég akkori tulajdonosával, addig is, amíg a felső hatóság a megegyezést jóvá nem hagyta. 13 A megállapodás értelmében a könyvtár adja a kötészet számára szükséges helyiségeket, gépeket, eszközöket és berendezési tárgyakat, gondoskodik a fűtésről és az enyvmelegítósről. Ezzel szemben a cég biztosítja a munkaerőt, az anyagot és „az időbeli cursus szerint mindig a legméltányosabb árakat állapítja meg." 14 A kötészet felügyeletére Akantisz Viktor kapott megbízást. 15 December 4-én kelt első jelentésében 16 116 munkaórával számolt el, amelyet ősnyomtatványok kötéseinek javítására fordítottak. Ezt a munkát folytatták 125 órában decemberben is. 17 1921 elejétől már az egyes osztályok is adhattak javítási, kötési munkát az új műhelynek, de Akantisz további jelentéseiben is a régi könyvekkel kapcsolatos tevékenység dominál. Ennek eredménye az ősnyomtatványok restaurálásának 1923-ban történt befejezése. 18 1922 végén a könyvkötészet kivált a Kiss-féle cégből és a könyvtár kezelésében folytatta munkáját. 19 Az 1922/23-ra szóló költségvetésben a könyvtár a házi műhely működtetésére 240 000, külső könyvkötés céljára 180 000 koronát igényelt. 20 A belső könyvkötészet fenntartását a ritkaságok bekötése, a kisebb javítások célszerű elvégeztetésével indokolta az intézmény, hangsúlyozva, hogy az elsődleges cél nem az, hogy üzleti megtakarításhoz jusson. (Az előző jelentések bizonysága szerint az új üzem működtetése egyértelműen gazdaságos volt.) 21 És bár a jelzett költségvetés a Gyűjteményegyetem adta anyagi fellendülés jegyében készült, mégis megállapította, hogy az adott árviszonyok mellett az előirányzott összeg az évi gyarapodás beköttetésót nem fedezi. A háború alatt elmaradt kötések pótlására — rendkívüli kiadásként — 100 000 koronát igényelt ugyanez az előterjesztés, hivatkozva arra, hogy 13. A könyvtár előterjesztését 1. OSZK Irattár 529/1920 sz. alatt. Az október 20-án kelt iratra a jóváhagyás november 13-án érkezett meg. — [Sasvári Dezső]: Könyvtárunk történetéből = OSZK Híradó 1958. 8. sz. 4 — 5. p. 14. OSZK Irattár 529/1923. 15. Akantisz Viktor működésének körülményeiről Dézsányi Béla részletesen beszámol idézett tanulmányában: 148 — 150. p. 16. OSZK Irattár 655/1920. 17. OSZK Irattár 100/1921. és 302/1921. Melich János ez év decemberében meleg hangú levélben mondott köszönetet Akantisz Viktornak az inkunábulumok restaurálásáért. 18. Nem egyértelmű, hogy Akantisz milyen munkát végzett. Első jelentésében OSZK Irattár 655/1920/ 58 ősnyomtatvány kötésjavításáról írva megállapítja, hogy „nagy részüknél súlyos defektusokat reparáltunk ki." A későbbi jelentésekben a régi könyvek tábláinak lefejtéséről és bevonásáról, javítások végzéséről szól. 19. Akantisz 1922. február 9-én lemondott a kötészet vezetéséről (OSZK Irattár 68/1922), de ezt visszavonta — nyilván a céggel történő szakítás ígéretére. 20. OSZK Irattár 208/1922. 21. L. Akantisz 1923. január 4-i jelentésót. OSZK Irattár 131/1923. 10 OSZK Évkönyve 1982—1983 145
