AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

a cédulázatlan és kötetlen újságok száma ijesztő mértékben szaporodott. A korszakunk elején már ismert állományvédelmi eljárások közül a restaurálás — természetszerűen — háttérbe szorult, legfeljebb javítások elvégzésére kerülhetett sor. A fényképészeti módszereket pedig csak nagyon korlátozott területen ós a legritkábban lehetett alkalmazni. * A szomorú örökség, az elviselhetetlen helyhiány, a kötetlen anyag mennyisége igen nagy gondot okozott az intézmény vezetőinek. Ezek közül az elsőt, a raktározás kérdését, jelen írásunkban csak érintjük, felidézzük. Egyrészt, mert bár ez a megóvás alapfeltétele, mégis csak indirekt módszere, másrészt mert az elhelyezés kérdéseivel — főleg az 1930-as évekig — számos tanulmány behatóan foglalkozik.

5 Korszakunkban a helynyerési tervek egymást követték. Uj épület létesítésére, a Múzeum udvarának hasznosítására gondoltak, de végül is néhány múzeumi osztály elköltözése, régi tisztviselői lakások felszabadítása révén sikerült némi területet nyerni és belső újrarendezés segítségével ezt jobban kihasználni (1926—1927). 1926-ban a Festetics-palota istállójából is áthozták az ott tárolt hírlapokat, 1927-ben pedig végleges helyükre kerülhettek. A megkönnyebbülés azonban nem tartott sokáig, az egyre nagyobb mértékben beáramló, elsősorban kötelespéldány-anyag elhelyezésére már a 30-as évek közepétől ismét nem volt lehetőség. Az 1936. évi jelentós bevezetése szerint ,,...az Országos Széchényi Könyvtár általános állapotát a férőhelyhiány jellemzi. Arra kényszerít, hogy a gyűjtőkört szűkítsük, ... a könyvtár használhatóságát évről-évre csökkenti, hiszen most már a kötetállomány egy ötödrésze, az aprónyomtatványállomány háromnegyed része a használat részére hozzáferhetetlenül elcsomagolva hever három pincehelyiségben, a raktárak padlóján meg állványai tetején..." 1939-ben, a Festetics-palota átvételével, — ismét csak néhány évre — oldódott a helyhiány feszültsége, emelkedett a tisztviselői létszám és az állami javadalmazás. Mindennek következtében a háború küszöbét optimista hangulatban lépte át a könyvtár. A folytatásról már aligha szükséges itt szólni. Részletesebben kell viszont foglalkoznunk az elsődleges állományvédelem másik tényezőjével, a köttetéssel. A súlyos kiinduló helyzet felszámolása, pontosabban a problémák megoldására tett erőfeszítések az egész korszakon át végigvonulnak, és az intézmény tevékenységének előterében állnak. 5. Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Bp. 1969. 124 —181. p. Idézett fejezete: Helynyerési tervek és kísérletek az 1926 —27-ben végrehajtott belső költözködésig. 150 —156. p. — Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920 — 1929). 1. uo. 182 — 226. p. — Wittek Lászlóné: Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a húszas években. 1. uo. 227 — 235. p. 143