AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

Ezzel kapcsolatban Fitz a következő alapelveket fektette le :

20 A kötelespéldányok birtokában levő Széchényi Könyvtárnak szakmai és erkölcsi kötelessége a nemzeti könyvészet megjelentetése, különféle sorozatainak közreadása, egész „rendszerének" megteremtése. Ez nem üzleti vállalkozás, hiszen a kiadott köteteket jobbára csak a közkönyvtárak veszik meg, hanem ez a könyvtár elháríthatatlan feladata. Ennek a bibliográfiai forrásmunkának nem szabad másodkézből vett címanyagot felhasználnia, hanem az adott könyvekről magának kell hiteles címleírásokat készítenie. A katalógus — bár nélkülözhetetlen „első" termék — önmagában nem elégíti ki az igényeket, mert csak a könyvtárban használható. A publikált bibliográfia viszont minden hasonló rendeltetésű intézményben, sőt a magánosok részére is hozzáférhető. A bibliográfia közreadását az évi kötetek megjelentetésével kell elkezdeni. Egyrészt azért, mert a hosszú átfutási időt igénylő ciklusbibliográfia megöli a folyamatosságot, másrészt, mert az évi könyvészetek alapján szinte késedelem nélkül lehet majd megjelentetni a ciklus-bibliográfiát. Amellett az évi könyvészet nem csupán történeti, hanem aktuális igényeket is kielégít és statisztikai értéke (dokumentumok száma, nyomdákra, sokszorosító üzemekre vonatkozó adatok) is sokkal nagyobb mint az összefoglaló köteteké. A kurrens nemzeti bibliográfia első kötete az 1936-os esztendő kiadványait ölelte fel. Fitz József azért választotta ezt kezdő évül, mert a kötelespéldányok adrémán rögzített címleírásainak sokszorosítása ekkor már automatikusan biztosította az évi könyvészet anyagát.

21 Ami a ciklusok megjelentetéséne programját illette, az volt a terve, hogy az egyes évfolyamok megjelenése után az adréma címleírásokat egyszerűen szétdobatja, majd ezek összesítéséből a több évet átfogó ciklusbibliográfia mintegy automatikusan előállna. Elképzelése szerint e kiadvány — az 1921 —1935-ös korszak kivételével —5—5 évi anyagot foglalna magában. „Az első az 1936—40. éveket ölelné fel s 1942-ben már meg is jelenhetik [!] — reménykedett Fitz József.

22 A munkálatok, illetve a szerkesztés megindítása előtt meg kellett vonni a könyvészet tárgykörének határait. Erről Fitz József a következőket írta:

22a „A magyar nemzeti bibliográfia nemcsak a [magyar határokon belül kiadott] magyar nyelvű irodalmat öleli fel, hanem a Magyarországon meg20. Magyar könyvészet 1936. A kötet elvi jellegű bevezetését Fitz József írta. A későbbiekben ebből a tanulmányából, valamint az általa közrebocsátott évi jelentésekből rekonstruáltuk a nemzeti bibliográfiára vonatkozó nézeteit. L. még Kovács Ilona ós Németh Mária idézett tanulmányát a 19. sz. jegyzetben. 21. Magyar könyvészet 1936 — 1941. Összeáll. Szollás Ella, Droszt Olga, Mokcsay Júlia. Kiad. az Országos Széchényi Könyvtár. 1 — 6. köt. Bp. 1939 — 1944. (1940 — 42 között a hírlapanyag összeállításánál Mokcsay Júlia mellett Medrey Zoltán is közreműködött. — Az 194l-es kötettől kezdve Nagy Júlia a Magyarországon megjelent térképek, K. Dedinszky Izabella pedig a zeneművek jegyzékét közölte.) 22. Ez az elgondolás nyilván már akkor is túlságsan derűlátó volt. 22a Fitz Józsefnek a bibliográfia elmélete szempontjából igaza volt, de a „hungarológiai" megoldást természetesen nem valósíthatta meg, így gyakorlatban maradt a „belső kör", a magyarországi anyag könyvészete. 130