AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

szegekből a kiadványok megjelentetését előmozdítani. Sokat segítettek a könyvtár anyagi gondjain a rendkívüli állami (VKM) segélyek. így 1934-ben és 1935-ben 10-10 000, 1937-ben és 1938-ban 6-6000, 1939-ben pedig 20 000 P-t kapott ilyen címen az intézmény. (Utóbbit az Ernst-aukción való rész­vételre fordította.) Az alapítványokból befolyt jelentős összegek szintén hozzájárultak a működés biztosításához. 1939-ben például a Todoreszku— Horváth alapítvány 80 000 pengőt kitevő összege tette lehetővé a Kálmán­csehi Breviárium megvásárlását. A gr. Apponyi Sándor-féle alapítványból is részesült a könyvtár (1940-ben 5000, 1941-ben 19 400, 1943-ban 10 000 P.). Az akkori kultuszkormányzat álláspontja értelmében az újjáalakított szervezetnek (Magyar Nemzeti Múzeum) a tudományos munka egyöntetű­ségének kívánalma mellett két alapvető követelményt kellett megvalósí­tania: „Egyik a gyűjtés nemzeti tendenciája, amely — korlátolt anyagi le­hetőségeinkből következően — közgyűjteményeink elé legelsősorban a ma­gyar vonatkozású anyag minél teljesebb megszerzését tűzi ki célul, másik az önkormányzati szellem, mely közgyűjteményeink igazgatásában már régtől fogva félreérthetetlenül jelentkezett, de tökéletes biztosítását csak az emlí­tett törvényben kapta meg." 8 Gyűjtőkör A könyvtár vezetőjének tehát mindenekelőtt a könyvtár gyűjtőköré­nek tisztázásával kellett foglalkoznia. 9 Eitz József könyvtártörténeti vizsgálódásai eredményeként arra a meg­győződésre jutott, hogy egy nagy kiterjedésű milliós városban a gyűjtőkö­rök több könyvtár közötti megosztása sokkal helyesebb könyvtárpolitikai megoldás, mint minden dokumentumnak egyetlen óriás könyvtárban tör­ténő egyesítése. Nálunk alapjában helyesen jelölték ki a gyűjtőfeladatokat: az Országos Széchényi Könyvtár a hungarológia gyűjtőhelye, az Egyetemi Könyvtár a külföldi tudományos műveké a humaniórák köréből, a Mű­egyetemi Könyvtár a technikai munkáké, a Fővárosi Könyvtár a budapesti közönséget érdeklő irodalomé. Úgy vélte, hogy a gyűjtőkör meghatározása nem lehet merev, elég, ha az csak a körvonalakat rögzíti és ne menjen rész­letekbe, hogy a határkérdések ne okozzanak állandó bizonytalanságot. En­nek megfelelően a nagy közkönyvtárak a gyűjtendő anyag tartalmát csak általánosságokban jelzik „összefoglalóan megnevezvén ama szakok irodal­mát, vagy ama nemzet vagy terület irodalmát, melynek gyűjtését célul tűz­ték ki. .. Az „irodalom" kifejezésben benne van a negatív gyűjtőkör meg­jelölése is, valamint a tisztára alaki szempontok tagadása is." 8. Részlet Tasnádi Nagy András államtitkár beszédéből a Magyar Nemzeti Múzeum új szervezetének megalakulásakor. (L. a 4. sz. jegyzetet: 133. p. — Az államtitkár az „önkormányzati szellem" kifejezés alatt az Országos Magyar Gyűjtemény­egyetem, majd a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatótanácsának megalakítására, és önálló hatáskörére utalt. 9. E területen alapvető tanulmánya: A könyvtár gyűjtőköre. — Magyar Könyvszemle 1937. 273-297. p. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom