AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

Fitz József szerint a könyvtári rendszerezés módszere dönti el, hogy mi való a könyvtárba. Csak olyan anyag, melyről ,,a bibliográfiai katalogizálás szabályai szerint címleírás készíthető és amely az irodalmi oeuvre-öket nyilvántartó betűrendes katalógusban, vagy a könyvtár szakrendszerében nyilvántartható. Röviden: a könyvtárba az való, ami a bibliográfia tárgya. .. Nem szabad a könyvtár állományába venni olyan gyűjteményanyagot, mely bibliográfiailag le nem írható". Ennek értelmében a metszetek, térképek, zeneművek, exlibrisek és kötések is csak akkor tartoznak a könyvtári anyaghoz, ha a könyv részei: fontos tartozékok, amelyek nélkül csonka lenne az adott példány. Amennyiben önállóak, egy példányhoz nem tartoznak, külön szakismeret szükséges meghatározásukhoz és nyilvántartásukhoz. A könyvtáros ilyen esetben csak dilettánsként működhet. „A metszet-, térkép- stb. gyűjtemények a könyvtárak keretében elégtelenül fejlődhetnek."

10 Ezen általános irányelveken belül Fitz a következőkben határozta meg a nemzeti könyvtár gyűjtési elveit: „az Országos Széchényi Könyvtár jellegéből, fejlődéséből és meglevő gyűjteményeiből következik, hogy gyűjtési feladata a mindenkori magyarországi — valamint a magyarsággal vonatkozásban levő, vagy nevezetes hazai provenienciából származó külföldi — nyomtatványok meg kéziratok tanulmányozásához szükséges segédművek megszerzése és őrzése.

103 A gyűjtendő nyomtatványok köréből kirekesztendők a trianoni békeszerződésben elcsatolt területeken megjelent nem magyar nyelvű és a magyarságra nem vonatkozó nyomtatványok, melyek beszerzésére amúgy sincsenek meg az anyagi eszközeink s melyek kötelespéldányainak a pozsonyi, kolozsvári és zágrábi egyetemi könyvtárakban a kölcsönzés számára is hozzáférhető gyűjtőhelyei vannak."

11 Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőkörét ekkor a következő megállapításban summázta: „gyűjti a magyar nyelvű, a magyarországi és a külföldi magyar vonatkozású irodalmat és az ennek tanulmányozásához szükséges külföldi segédműveket." Fitz József legfőbb segítőtársa, Goriupp Alisz, a Nyomtatványtár vezetője, főigazgatója útmutatása nyomán tovább elemezte a hungarikagyűjtőkörrel kapcsolatos elvi kérdéseket.

12 „Az Országos Széchényi Könyvtár feladata a nemzeti szellem termékeit összegyűjteni, megszerezni mindent, ami Magyarországra tartalmilag vagy alakilag vonatkozik, de emellett az általános tudományosság haladását is figyelemmel kísérni" — idézte Goriupp Alisz még az 1902-ből származó meghatározást, valamint Fitz József ezzel egybecsengő — már ismertetett — megfogalmazását. Megállapította, hogy a nemzeti vonatkozású külföldi 10. Ezzel a megállapítással ma már nem értünk egyet. Sőt ellenkezett ez magának Fitz Józsefnek a gyakorlatával is, hiszen pl. éppen ő szervezte meg önálló részlegként a Térképtárat. 10a Magától értetődik, hogy a vonatkozó művek és kéziratok beszerzése a gyűjtés „első vonalába" tartozott. 11. A főigazgató tehát a gyűjtés és a könyvtárközi kölcsönzés területén a szomszédos országokkal való együttműködésre épített, nem volt híve az egykor hivatalosan is deklarált „kultúrfölénynek". 12. A magyar vonatkozású könyvek könyvtári problémája. — Magyar Könyvszemle 1938. 365-368. p. 125