AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674—1679 HÉJJAS ESZTER Bevezetés A Habsburg-ellenes függetlenségi harcok résztvevői, vezetői a XVII— XVIII. században külső segítséget két irányból várhattak. Az egyik a Porta volt, mint Bécs fő ellensége. A török szövetség gondolata azonban általában a nehezen elfogadható lehetőségek közé tartozott a korabeli politikai gondolkodásban. A másik szövetséget a keresztény Európa, pontosabban Franciaország kínálta. A szembenállás a Habsburgokkal nem új keletű elem a francia külpolitikában, s a magyar—francia kapcsolatok már I. Rákóczi György diplomáciájában is jelen voltak. Ettől kezdve a francia szövetség lehetősége végigkísérte a függetlenségi mozgalmak történetét. A XVII. század második felében a Franciaországtól várt segítség gondolata már a királyi Magyarország főúri ellanzéki köreiben is felmerül. A szentgotthárdi csata és a vasvári béke után a növekvő elkeseredettség egyre erősebbsn indítja m^g a külső kapcsolatok keresését egy esetleges Bécs elleni vállalkozás számára. Zrínyi Miklós első érintkezéseit XIV. Lajossal még hadi hírneve indokolja, a téli hadjárat után, mint annyian mások, a francia uralkodó is kifejezi elismerését a kereszténység nagy hősének. Zrínyi halála után a Wesselényi-összeesküvés résztvevői, köztük is elsősorban Zrínyi Péter, már komolyabb szövetség létrehozására törekszenek. 1668 — 70-ben XIV. Lajos elutasító választ ad Wesselényiéknek, a kapcsolat lehetősége mégis fennmarad a következő évtizedekben. Az elutasítás legfőbb oka az 1668. január 19-én aláírt titkos szerződés XIV. Lajos és Lipót császár között. Az egyezmény francia érdekek szerint rendezte a spanyol örökösödés kérdését, am ly jó ideje a konfliktus fő forrása volt a két uralkodó között, egyúttal kizárta a szerződő felek számára egymás ellenségeinek megsegítését.

1 1671. november 1-én a francia uralkodó újabb, saját, Hollandia elleni vállalkozását biztosító semlegességi szerződést köt Lipóttal. Bécset ebben az időben erősen lekötik a magyarországi események, a Wesselényi-összeesküvés, illetve a bujdosók első, Teleki Mihály vezette támadása 1672-ben. 1. Hudita, I.: Histoire des relations diplomatiques entre la France et la Transsylvanie au XVIIéme siécle. Paris 1927. (Továbbiakban: HH) p. 232. 18 OSZK Évkönyv 1981 273