AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

Ugyanekkor a váltakozó szerencsével folyó lengyel—török háborúban, 1673 végére ismét kiújult a hadiállapot, így Ausztria, felszabadulva a török fenyegetés alól, ismét nyíltan háborúra készül, spanyol szövetségben, Franciaország ellen. A kuruc mozgalom francia kapcsolatainak alakulása francia részről mindenkor az európai helyzettől, elsősorban Ausztria háborús szándékától, illetve békére törekvésétől függött.

2 így 1674-ben Franciaország éppen a hadi helyzet miatt fordul fokozott érdeklődéssel Kelet-Európa felé. Az egyik lehetőséget a lengyel királyválasztás kínálja. A francia diplomata, Forbin-Janson által is támogatott Sobieski trónrajutása az egyik keresett szövetségest ígéri Franciaországnak. Egyúttal az új lengyel uralkodó megkönnyítheti a kapcsolatteremtést Erdéllyel. A lengyel szövetség mellett ugyanis a Habsburg birodalmon belül mozgolódó magyar ellenzék, illetve az őket támogató Erdély jöhet szóba XIV. Lajos további keleti partnereként. Erdély ugyan külpolitikailag nem önálló, ám a Portával, mint esetleges szövetségessel XIV. Lajos amúgy is számol. A magyar elégületlenekkel fenntartott kapcsolatok történetében az 1674 és 1677 közötti időszak a „kísérletezés" kora, 1677 májusáig, a Varsóban aláírt francia—kuruc megegyezésig, többször változik a helyzet, egyre újabb akadályok merülnek fel. Először a lengyel—török háború áll útjába a szövetségnek, hiszen a Porta csak a békekötés után hajlandó tárgyalni a magyaroknak nyújtandó esetleges segítségről. Majd később a lengyel uralkodó politikai irányváltása jelent egyre súlyosabb gondokat a tárgyaló feleknek. Sobieski közeledése Bécshez komolyan megnehezíti a Varsóban, illetve más lengyel városokban tartózkodó francia megbízottak helyzetét, s főleg erdélyi tárgyalásaik lehetőségét. A szerződés megkötése lezár egy periódust, s a következő néhány évet részben a ratifikáció nehézségei, részben a vállalt kötelezettségek körüli viták jellemzik. A kurucmozgalom számára sorsdöntő fordulatot, Thököly Imre meredeken felívelő pályájának kezdetét jelentő, s az addigi hadjáratoktól mind jellegében, mind eredményében merőben eltérő, közülük kiemelkedő 1678. évi hadjárat után a francia diplomácia tevékenységét a mindinkább bizonyossá váló európai békekötés határozza meg. Fő törekvése a varsói francia követnek, hogy a XIV. Lajos számára immár egyre feleslegesebbé váló magyarországi kötelezettségektől a király kívánsága szerint, úgymond tisztességgel megszabaduljon.

3 2. Itt jegyzem meg, hogy az általánosan elfogadott kuruc, kurucmozgalom megjelölés mellett, a felhasznált források szóhasználatának megfelelően szerepeltetem a bujdosók, illetve a korabeli terminológia szerinti elégületlenek, malkontensek kifejezést. 3. Az 1678. évi hadjáratra ós értékelésére részletesen: Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664 — 1685) Akadémiai Kiadó. Budapest 1980. (Továbbiakban: Benczédi) p. 84 — 87. Ez úton is hálás köszönetet mondok Benczédi Lászlónak, munkámhoz nyújtott értékes tanácsaiért, még nem publikált kutatásaiból származó szóbeli közléseiért. 274