AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

ménytelen maradt abbeli fáradozásunk, hogy a szűkebb hazánkon kívül megjelent magyar nyelvű irodalmi termékek jegyzékét megszerezzük. . . "

68 Barcza Imre terveiben is szerepelt „az ún. emigrációs irodalom" feldolgozása az 1911 —1920-as ciklusbibliográfia számára, ezért betekintésre elkérte Melich Jánostól Bánóczi Dénes gyűjteményének az OSZK-ban található jegyzékét.

69 Nincs feljegyzés arra vonatkozóan, hogy az összeállítást végül is megkapta-e. A fenti töredékes adalékokat azért tesszük közzé, hogy bizonyítsuk: volt törekvés, próbálkozás a külföldi hungarikumok regisztrálására, de ezek elszigetelt elképzelések, kezdeményezések voltak és nem vezettek átfogó eredményre. Ami e korszakban a külföldi hungarikumok bibliográfiai feltárása területén történt, az egyes kutatók egyéni munkájának terméke volt, és nagyrészt a könyvtár folyóiratában látott napvilágot,

693 illetve a magyar nemzeti könyvtártól függetlenül valósult meg.

70 Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai Az 1923. évi munkáról szóló jelentésben

71 Hóman Bálint örömmel számolt be az intézmény gazdasági lehetőségeinek javulásáról, amely a Gyűjteményegyetemben statuált alapszerű pénzkezelési rendszer életbeléptetésének eredménye volt. Megemlítette, hogy külön gondoskodás történt — többek között — a tudományos kiadványok kiadásának fedezéséről is. A fellendülés azonban nem tartott sokáig, hiszen a gazdasági élet nehézségei újabb megszorításokra kényszerítettek. Hóman Bálint 1929-ben megjelent, a Magyar Nemzeti Múzeum 1924 — 1928. évi állapotáról adott összefoglalásában

72 arról szólt, hogy az összeomlást követő években, a 68. Az előszót nem jelzi aláírás, nyilvánvalóan a közreadó testület egyik vezetőjétől származik. 69. OSZK Irattár 330/1924. 69a Gulyás Pál: Magyar szépirodalom idegen nyelven a M. N. Múzeum naptárgyűjteményében. = Magyar Könyvszemle. 1919. 1 — 55. p. Önállóan is megjelent 1920ban a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzékei 4. füzetének függelékeként is. Bajza József: Adalékok Montenegro magyar könyvészetéhez. — Magyar Könyvszemle. 1926. 330 — 363. p. — Tóth László: Magyar vonatkozás a római sajtó történetében. — Magyar Könyvszemle. 1926. 367 — 369. p. — Hevesi András: A magyar vonatkozású francia színdarabok bibliográfiája. = Magyar Könyvszemle. 1929. 64 — 86. p. és még néhány kisebb közlemény. 70. Pl. Apponyi Sándor: Hungarica c. művének 2. része, Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban 1473 — 1711. c. munkája, az Erdélyi magyar irodalom bibliográfiájának, kötetei (György Lajos, Ferenczi Miklós, Vaíentiny Antal munkája), Alapy Gyula összeállítása az 1919 és 1928 között megjelent csehszlovákiai magyar kiadványokról (Kisebbségi irodalmunk tíz éve és ennek könyvészete) a berlini egyetem Magyar Intézetének Bibliographia Hungáriáé c. négy kötetes műve. 71. „Dr. gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter méltányolván az előtte kifejtett terveket, a pénzügyi kormányzattól megszerezte a szükséges összegeket, amelyekkel nemcsak a tűrhetetlenül szerény javadalom felemelése vált lehetővé, hanem a háborús hiányok pótlására és az átszervezés költségeire is új hitel folyósíttatott, minek folytán 1923-ra 39 1/2 millió korona állt az igazgató rendelkezésére." (Jelentés ... 1923. = Magyar Könyvszemle. 1924. 107 — 108. p.) 72. Hóman Bálint: A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve. 10. p. 158