AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

devalváció következményeként a Múzeum dologi költségvetése az utolsó békeköltségvetés 8%-ára olvadt le és ilyen körülmények között még a legelemibb napi adminisztratív szükségleteket sem lehetett kielégíteni, ,,. . . a kiadványok régi keretek közt való megjelentetésére gondolni sem lehetett." A korlátozás betartására Hóman — immár a Múzeum főigazgatója — ismételten felhívta a könyvtár figyelmét. 1927 elején Lukinich Imrét, a könyvtár vezetőjét arról tájékoztatta, hogy a Múzeum kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt a legnagyobb takarékosságot szükséges érvényesíteni.

73 Ez a kiadványok megjelentetését is érinti. Közölte, hogy amíg a tárak javadalmazásának felemelésére nincs lehetősége, addig csakis a folyamatos kiadványok nyomtatására kerülhet sor. E helyzetben szükségesnek látta az egységes elbírálás érvényesítését, ezért elrendelte, hogy további intézkedésig minden kiadvány kéziratát neki előzetesen be kell mutatni. Ezért az igazgatót személyében és anyagilag is felelőssé tette. E szigorú intézkedések ellenére Hóman egy év múlva újra kénytelen volt a tárak vezetőit a pénzügyi fegyelem betartására figyelmeztetni.

74 Ekkor, Lukinich Imre összeállítása szerint, a könyvtár tartozása kiadványi vonalon 1000 pengőre rúgott. Bár Hóman előbb idézett iratában megígérte, hogy mindent elkövet újabb hitelek megszerzése érdekében, a világgazdasági válság évekre visszafogta az ország és ezen belül a Magyar Nemzeti Múzeum fejlődését, gátolta tárgyalt korszakunk végéig a könyvtár kiadványi tevékenységének megfelelő vitelét. Fitz igazgatásának első teljes évében (1935) a könyvtár állami javadalmának 10%-át (azaz 2000 pengőt) irányozta elő kiadványokra, de ez az összeg nem volt elegendő az igények kielégítésére.

75 Le kell azonban szögeznünk, hogy bármilyen reménytelennek látszott is a nyomdai költségek előteremtésének lehetősége, az intézmény vezetősége soha nem mondott le kiadványi tevékenysége folytatásáról. Ellenkezőleg, mindent elkövetett a legalábbis minimális szint fenntartása érdekében. (A kiadás változatos módjairól az egyes művekkel kapcsolatban szólunk.) A nehéz gazdasági helyzetben ,,... hagyományainkhoz híven, meglevő értékeink fokozott használhatóvá tételére, a kutatásnak a könyvtári munka által való megkönnyítésére törekedtünk" állapította meg Jakubovich Emil, a Széchényi Könyvtár vezetője, 1931-ről szóló jelentésében.

76 Az OSZK akkori kiadványi munkája kiadói funkcióval is párosult. Ez azt jelentette, hogy nemcsak saját tisztviselőinek akár munkaköri feladatként, akár egyéni kutatás eredményeként elkészült műveit jelentette meg, hanem külső szakembereknek az OSZK tudományos profiljába beilleszkedő írásait is. A könyvtár más esetben csak a szellemi közreadó szerepét vállalhatta. 73. OSZK Irattár 81/1927. 74. OSZK Irattár 283/1928. 75. Jelentés . . . 1934. július 1-től 1935. december 31-ig. 6. p. évben. = Magyar Könyvszemle. 1931. 74 — 104. p. 76. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári osztályainak állapotáról az 1931— 1933. évben. = Magyar Könyvszemle. 1932/34. 90. p. 159