AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Ambrus Zoltán az író és a könyvgyűjtő
Ambrus Zoltán az író és a könyvgyűjtő FALLENBÜCHL ZOLTÁN 1981-ben százhúsz esztendeje, hogy született: 1982-ben ötven éve, hogy elhunyt. Ez a kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy felidézzük az író emlékét. Ha egy íróra mondhatjuk, hogy a könyv és betű szeretetét már a családjából hozta magával, úgy Ambrusra ez kétségkívül áll. Édesapja, Ambrus József 1825-ben született Csíkszent királyon, lófőszékely családból, tehát a székely társadalom középrétegéből eredt. Mádéfalva után azonban a szegényebb lófőket is besorozták a határőrségbe, így Ambrus eleit is. A nagyapa állatorvos volt. Egyik könyvét, Wolstein Amadeus Johann munkájának magyar fordítását, eredeti szép zöld selyem kötésben, az író haláláig kegyelettel őrizgette és az megvolt később is a család tulajdonában egészen a gödöllői könyvtár pusztulásáig. Az ifjabb Ambrus Józsefet a család papnak szánta. Csíksomlyón, majd Vajdahunyadon tanult, s már nem sok ideje volt hátra tanulmányai befejezéséig és pappászentelésééig, mikor a világ hirtelen nagyot fordult. 1848 őszén tanára, Csiszér páter azzal lépett diákjai elé: „Fiúk, a haza veszélyben van. Én elmegyek honvédnek!" Kiürült a szeminárium, a kispapok katonának álltak; Ambrus József is. Kétszer sebesült meg; először már Alibunárnál, másodszor, súlyosabban, Isaszegnél. Amint újra fegyvert foghatott, visszatért csapatához. Ott volt Világosnál, s mikor a sereg oszlani kezdett, ő is elindult Erdély felé. De nem jutott messzire. Seprősön a Czárán földbirtokos család szállást adott a bujdosó honvédnek, házitanítóként alkalmazva gyermekei mellé a már akkor több nyelvet beszélő művelt fiatalembert. Mikor azután a viszonyok némileg enyhültek, Ambrus József az Északkeleti Vasúttársaságnál helyezkedett el tisztviselőként. Debrecenben kapott állást, itt ismerkedett meg későbbi feleségével is. Spett Vilma, a feleség maga is érdekes családból származott. A Speth nemzetség Délnyugat-Németország területén igen elterjedt, ősi família, Spett Vilma dédapja mint orvos Mária Terézia idejében jött Magyarországra. és seborvos volt nagyatyja, Speth Fülöp is, természettudományos érdeklődésű ember, aki kémiai kísérlet közben robbanásba halt bele. A család az idők folyamán már teljesen megmagyarosodott; Speth Ferenc, Vilma édesapja már magyarosan két t-vel írta a nevét. Gazdatiszt, majd bérlő volt — mint Vörösmarty édesapja is. Vilma édesanyja, Kovacsóczy Jo517