AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Egy ismeretlen Dugonics kézirat. A zágrábi „Karikléa"

szerzett magának birtokot s beleolvadt a horvát nemességbe, elhorvátosodott.

18 Mint ilyen nem állt egymagában: évszázadokon át — rendszerint házasságkötés révén — számos magyar nemes család települt meg Horvátországban s lett horváttá. Ám az ilyen, egymástól elkülönült rokoncsaládok tagjai között azért nem szakadt meg minden kapcsolat. így a magyar és horvát anyanyelvű Méreyek között sem. A gimnáziumban elsajátított latin nyelv már a korábbi századokban lehetővé tette köztük akár az írásbeli, akár a szóbeli érintkezést. De a XVIII—XIX. század fordulóján már összekötő kapocs szerepét játszhatta közöttük a német nyelv is, amelyet a legjelentősebb középnemes családok fiai többnyire szintén megtanultak, akárcsak a mágnásifjak. (A bécsi Teréziánum tanulóinak névsora meggyőző bizonyságot nyújt erre.) A katonai pályára, vagy nyugati főiskolákon való tanulásra szükséges előkészület ezt okvetlenül megkövetelte. A német nyelvnek a középnemesség körében való használatára a legismertebb példa Kazinczyé. De közvetlen bizonyítékul éppen Mérey Sándor német műveltsége szolgál. Mindezek alapján okkal feltehetjük, hogy G. von Mérey, Sándor rokonához hasonlóan, mélyen gyökerezett a német kultúrában, sőt talán az anyja is német nő volt. Ez lehet a magyarázata annak, hogy nevét von szócskával összekötve írta. De a magyar nyelvet is jól kellett ismernie — ezt talán hosszabb ideig tartó magyarországi tartózkodása idején sajátította el —, különben aligha törekedett volna Mérey Sándortól, vagy annak hagyatékából a magyar KarikUát megszerezni. Halála után azonban Dugonics műve Horvátországban maradt s valamelyik örököse révén közvetlenül vagy közvetve kerülhetett a Horvát Nemzeti Könyvtárba. * Összefoglalva az elmondottakat, a szóban forgó zágrábi kéziratról a következőket állapíthatjuk meg: 1. A Karikléa nem ismeretlen mű, hanem A szerecsenek című Dugonicsregény variánsa, korábbi, úgylehet első kidolgozása. 2. A mű 1798-ban A szerecsenek címen került sajtó alá s vált publikussá. 3. A zágrábi Karikléa nem egyetlen kéziratos kidolgozása a szóban forgó műnek. Van egy hazai kidolgozása is, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz A szerecsenek címváltozatában. 4. A szerecsenek kinyomtatása a Széchényi Könyvtár példánya alapján történt. 5. A zágrábi kéziratnak a szerző után Mérey Sándor előkelő nemesúr volt az első possessora, aki maga is évtizedeken át foglalkozott irodalommal. 6. A zágrábi Karikléa a Mérey-család horvátországi ágának egyik tagja, G. von Mérey hagyatékából kerülhetett horvát nemzeti tulajdonba. 18. Boniöió, Ivan von: Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg, 1899. — Siebmiaher''s grosses und allgemeines Wappsnbuoh. Bd. IV., Abt. 13., S. 117., Tafel 84. 491