AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón? - Krisztina Újfalvy et sa bibliothéque. Un poéte hongrois oublió du 18éme siécle

világosodás eszmekörébe bekapcsolhatta. Könyvgyűjtése, olvasottsága, ál­talában műveltségi szintje még figyelemreméltóbb, ha felidézzük, hogy saját testvéröccse, Űjfalvy Sámuel táblabíró mindössze négy iskolai osztályt végzett s típusa volt annak a konzervatív vidéki nemesnek, akinek házánál könyv a kalendáriumon s Werbőczyn kívül nem volt s aki „tudományt s tudós embert respektált ugyan, de könyv- s olvasásról egyáltalán semmit sem tartott, idővesztésnek élhetetlenség- és leszegényedésre vezető biztos útnak nevezó mindig..." — írta róla visszaemlékezéseiben fia, Újfalvy Sándor. 131 Voltak természetesen olyan idegen nyelveken tudó, művelt középbirtokos nemesek ebből a korból, akiknek könyvtárát is ismerjük — pl. a dunántúli Csépán István, Sárközy István, Skublics Imre — az ő gyűjteményeikkel Újfalvy Krisztina könyvtára természetesen nem verse­nyezhetett. 132 Az elmondottak alapján, úgy véljük, Űjfalvy Krisztinát megilleti egy szerény hely a magyar irodalom- és művelődéstörténetben. Azon kevés asszonyaink közé tartozik ő, akiknek — Halász Gábor szavait idézve — ,,a felvilágosodás táplálja ébredő önérzetüket, művelődő hajlamukat, sze­repvállalásukat, de életük, szerelmeik, csalódásaik adják meg tárgyukat és hangjukat. Emancipálódnak, mégis függők; sorsuknak ez a kettőssége" adja meg a kulcsot életükhöz, magatartásukhoz s ez adja meg költészetük alap­hangját is. 133 KRISZTINA ŰJFALVY ET SA BIBLIOTHÉQUE UN POÉTE OUBLIÉ DU 18éme SIÉCLE G. SOMKUTI La premiere partié de l'étude présente Krisztina Űjfalvy (1761 — 1818), femme poéte hongrois, représentant caractéristique des Lumiéres de Hongrie. Le poéte qui vivait en Transsylvanie (appartenant depuis 1920 ä la République Socialiste de Rouma­nie) était une des premieres femmes á s'émaneiper, á former sa vie de facon indépen­dante : eile vivait séparée de son mari, ses rapports littéraires dóterminaient ses rapports amicaux, allait réguliérement au théátre, écrivait des poésies et de la prose, plein de tours ingénieux, en style épigrammatique. Son mode de vie indépendant, également caractéristique pour ce qui est des apparences, provoquait souvent la désapprobation de ses contemporains. Krisztina Újfalvy avait forme sa vision du monde, dönt le désir de la liberté, la negation de toute violence, la manque de tout préjugé, la Philanthropie et la lutte pour les droits des femmes étaient les elements les plus importants, en possession de la culture de l'époque. Quant á l'émancipation, eile a accentué surtout le droit des femmes ä la culture, aux études. Dans son lyrisme sincere eile exprime tantőt la joie de vivre sauvage, tantőt la tristesse provoquée par les mauvais tours de son sort et la fugacité du monde, consacrant de beaux vers ä l'áme solitaiie et ä la nature, qui peut le consoler dans sa 131. Űjfalvy Sándor: Emlékiratok a reformkori Erdélyről. 1854 — 1855. Bp. 1955. 185. 1. Vö. Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 228-229. 1. 132. Vö. Fülöp Géza i. m. 195-230. 1. 133. Halász Gábor id. cikke, 278. 1. 31 * 483 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom