AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

Kazinczy Ferenc nem éppen hízelgőén nyilatkozott,

84 vagy az erdélyi Kövesdi Boér Sándor. Dézsi József ref. prédikátor Keresztény paradicsom-^ (Kolozsvár, 1782.) a világ hét csodáját foglalja magyar versekbe, valószínűleg idegen minták után. Két másik erdélyi költő hosszú versezetében az egyszerű természetes életmód, a mezei élet dicséretét zengi, itt-ott bölcselkedő megjegyzésekkel a virtusról, a jó erkölcsökről, a barátságról és a világ Teremtőjéről.

85 Utoljára hagytuk Kónyi Jánost, az írogató-verselgető strázsamestert. Magyar hadi román címmel Zrínyi Miklós és Sziget várának történetét meséli el rímes versekben írt történeti eposz formájában, a korabeli népszerű regények mintájára alakítgatva a történetet (Pest, 1779).

85a Idegen szerzőtől való verses művet egyet találunk: Voltaire Henriade c. eposzát Szilágyi Sámuel fordításában (Pozsony, 1789.). A magyarországi protestánsok körében népszerű mű a protestánsokkal megférő francia király példáján a tolerancia eszméjét volt hivatott példázni. Végül itt említjük meg, hogy Űjfalvy Krisztina stílusérzékét nemcsak a szépirodalmi művek olvasásával csiszolta, hanem megszerezte magának a korabeli „levelező-könyvet" is: Klein Bfraim kassai evangélikus tanító levelezési tanácsadóját.

86 Értekező próza. Pedagógiai művek. Folyóiratok Az értekező próza műfajából Decsy Sámuel Pannóniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv (Bécs, 1790) c. röpiratával találkozunk. A magyarnyelvűség programját a legátfogóbban tárgyaló mű méltán keltette fel a kortársak, elsősorban az írással is foglalkozók érdeklődésót. A könyvjegyzék Gróf Zrínyi Miklós tételéről nem tudhatjuk, mi állt mögötte: esetleg egy kéziratos munka Zrínyiről, vagy Zrínyinek 1790-ben Marosvásárhelyen megjelent Ne bántsd a magyart! c. munkája. (Az török áfium ellen való orvosság.) A híres erdélyi memoárirodalomból Bethlen Kata önéletírása volt meg, amely már korán, 1762-ben napvilágot látott Kolozsvárott. Nem volna teljes a 18. század neveltjének könyvgyűjteménye ha, hiányoznának belőle azok a művek, amelyek a helyes viselkedésre, az elő84. Poótsnak ifjúi versei. Pozsony—Komárom, 1791. Ráday Gedeonnak írta Kazinczy Ferenc 1791-ben: „Hogy Póts András uramnak versei kijöttek, sajnálom és szégyenlem. ... ez a szerencsétlen fajzat imádtatni fog a sok kálvinista mesterek és falusi prédikátorok által, akik az ilyes gyermeki csácsogást feljebb becsülik a valóságos poetai munkáknál." Vö. Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete. Bp. 1931. 4. köt. 492. 1. 85. Bethleni Hari Péter, máramarosszigeti tanár Erköltsi és mezei három énekek c. műve, é. n. (1789?) — Válasz Philétéhez egy néhány pár versben. H. ny. n. 1787. Ez a szerzőt fel nem tüntető mű sok székely tájszót használ, amelyeket lábjegyzetben megmagyaráz. E jegyzetek kortörténeti érdekessége többet ér, mint a lapos versezet. 85a A jegyzék A magyar költemény hire adatása c. tétele feltehetőleg (Révai Miklós): A Magyar Költeményes Gyűjtemény közre bocsáttatásának újonabb hírré adatása ... Győr, 1785. 86. Mindennapi közönséges és barátságos levelek, a levélírásban gyakorlatlanoknak kedvekért s hasznokért. . . Pozsony, Kassa, 1776. 469