AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

Meglepően sok, összesen 26 színművet és egy színműveket tartalmazó antológiát találunk Újfalvy Krisztina könyvtárában. Könyvjegyzékében ezeket külön alcím alatt csoportosította: ,,Komédiák, víg és szomorú játékok." Ez a határozott vonzalom talán az aktív cselekvéshez szokott egyéniség vonzalma a színpadon zajló cselekmény iránt, de egyszersmind azt is valószínűsíti, hogy számára a színjátszás nemcsak olvasmányélmény, hanem látott színházi élmény is volt. Az erdélyi iskolai színjátszás a század második felében már túllépte az iskolafalakat s a vakációzó diákok az iskolák székhelyein kívül is felléptek színdarabokkal. A főrangúak házában — főleg Kolozsvárott — gyakran előadtak színpadi játékokat s 1792-től már rendszeresen játszott Kolozsvárott Kótsi Patkó János állandó színtársulata. Ez a társulat gyakran vendégszerepelt vidéken, többek között Marosvásárhelyen is. Újfalvy Krisztina házassága első évei után a teleket rendszeresen Kolozsvárott töltötte s mivel a korabeli társadalmi élethez a színházlátogatás is hozzátartozott, minden bizonnyal ő is lelkes színházlátogató volt. A színház ügye, a nemzeti játékszíni mozgalom ebben a korban a haladás és a nemzeti nyelv ügyével egyet jelentett, hatása alól nem vonhatta ki magát egyetlen magyar író sem. Színművek „magyarításában" Újfalvy Krisztina is részt vett, egyik fennmaradt kézirata tanúskodik erről.

79 A sort két jezsuita iskoladráma nyitja meg, Kereskényi Ádám jezsuita tanár Metastasio átdolgozásai, & Cyrus (Kassa, 1767.) és a Mauritius (Kassa, 1767.). A francia klasszikus drámát számos fordítás, ill. átdolgozás képviseli: Teleki Ádám Corneille-fordítása (Czid, 1773.), ugyancsak Corneille-től a Horatiusok és Curiatiusok Zechenter Antal fordításában (Pozsony, 1781.), számos Voltaire-fordítás: A hármas vitézek vagy triumvirátus Bessenyei György magyarításában (Bécs, 1779.), az antiklerikális szellemű Hitető Mahomet (Pozsony, é. n.) Zechenter Antal fordításában, Bessenyei György előszavával. Péczeli Józseftől több Voltaire fordítás is van: Zayr tragédiája (Győr, 1784), Alzir, vagy az amerikánusok (Komárom, 1790.) és a Szomorú játékok c. gyűjteményes kötet (1789.). Moliére-től megvolt Az öreg fösvény (Pozsony, 1790.) és a korszak legsikerültebb Moliére átdolgozása, az úrhatnám polgár, a jezsuita Illei János munkája (Tornyos Péter. Komárom—Pozsony, 1789.). Aranka György is szerepel két, franciából fordított színművel (Fenouillot, F.: Újmódi gonosztevő. Bécs, 1791. és A budai basa. Bécs, 1791.). Ugyancsak francia szerző, Baculard d'Arnaud műve az Eufémia, vagy a vallás győzedelme, fordítója Naláczi József (Pozsony, 1783.). 79. A máriavári hajadon vagy is egy fejedelmi kis famíliának elé adása, érzékeny játék öt felv. Kráter Ferenc után németből magyaiíttatott 1799. 1. márt. Irta U.K. M.-Tsáváson. OSZK Quart. Hung. 1502. — Weöres Sándor említett antológiájában azt írja Újfalvy Krisztináról, hogy „Az idősebb Wesselényi Miklós báró által alapított és fenntartott kolozsvári színtársulat részére színdarabokat fordított, egy ezek közül a Széchényi Könyvtár kézirattárában található." = Három veréb hat szemmel. 408.

1. Mivel idézett forrásaink szerint Újfalvy Krisztina csak magyarul tudott, valószínűleg átdolgozásról volt szó. A fenti színdarab szép, költői nyelven íródott, de ugyanakkor jól mondható színpadi szöveg is, tele ízes népi kifejezésekkel, pl. ,,Szele-berdi lantos ember, olyan nagy sebbel-lobbal ne pattany fel s ne meny el." A „muszka cár" így sóhajt fel, amikor íróasztalához ül le dolgozni: „jól fel gyűlt a nyakamra tennaptól fogva." 466