AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

ahogyan önmagát szerényen nevezte, számos fordítása, átdolgozása jelent meg. A jószándékú dilettáns szerelmes-tündéres történetei régies, darabos stílusban íródtak, egyszerű, népszórakoztató olvasmányok voltak. Üjfalvy Krisztina könyvtárában megvolt a négy kiadást megért Várta mulatság (Pozsony, 1774.), az Elme-futtatások (Buda, 1792) és az Unalmas időkre szabható mulató óra (Pest, é. n.). Kónyi tevékenységét a kortársak is irodalomalattinak tartották, munkái inkább a népies ponyvairodalom körébe tartoznak. Goethe Werther-jenek először csak utánzatai jutottak el hozzánk. Üjfalvy Krisztina és Molnár Borbála vitájában már találkoztunk a Szigvárttal

76 s bár ez a könyvjegyzékben nem szerepel, feltehető, hogy eredetileg ez is megvolt a költőnő könyvtárában. A másik, már a jegyzékben is szereplő hasonló mű Kazinczy Ferenc Bácsmegyeije, egy német Wertherutánzat magyar változata, erősen átdolgozott formában magyar környezetbe helyezve. A reménytelen szerelem, a szentimentális lázadás, az érzelmek szabad áramlásának sokoldalú ábrázolása biztosították Kazinczynak a sikert.

77 Valeria és Scipio, avagy a toskaniai változások c. kisregény (Pest, 1790.) nem tüntet fel sem szerzőt, sem fordítót. A szerelmes történet a Rómeó—Júlia motívumon alapszik, de a tragikus végkifejlet nélkül. Olasz eredetiből német közvetítéssel jutott el hozzánk a Volle. Szerelem példája, az-az: szerentsés florentziai; vagyis Della-Valle olasz grófnak . . . történetei... (Vác, 1787.). A fordító, Kép Gejza László Bécsben, 1784-ben kelt előszavában azt a reményét fejezte ki, hogy munkája,,. . . Nemzetemnél annál inkább kedvet találhat, . . . mivel a Magyar Authoroknak szűk volta miatt ritka már az Históriáknak száma", másrészt ez a mű ,,. . .olly kellemetes szívindító beszélgetésekkel fel vagyon ékesítve, a mellyékbül tudni-illik a buzgó szeretetnek tulajdonságát vólta-képpen meg-ismérni lehet" s ilyent „a közönséges Magyar Históriákban alig találhatni". Mindjárt meg is védelmezi ezt az új stílust az esetleges támadásokkal szemben: ,,...még-is semmi-némű botránkozásra nem terjed, sőtt ki kinek oktatására válhatik, hogyan köllessék buzgón ugyan és híven, de egyszer'smind tökélletesen, és jámborul szeretni." Ez a vélemény azonos azzal, amit Üjfalvy Krisztina fejtett ki a barátnőjével való vita során. Végül Aranka Györgynek egy németből fordított regénye zárja a sort. (Júlia császárlány Ovidiushoz intézett szerelmes levelei. Kassa, 1790.) Az első eredeti magyar regényt, Dugonics András Etelka-ját természetétesen ott találjuk Üjfalvy Krisztina könyvtárában.

78 A II. József alatti Magyarország állapotát a fejedelmek korába áthelyezve ábrázolja e kulcsregény, a hazafias-nemzeti érzelmeket az ősi, dicsőséges múlt felidézésével ébresztgetve. Megvolt Dugonics másik regénye, Az arany perecek is (Pozsony—Pest, 1790.). A Barcsai Ákos fejedelem korában játszódó családregény már nem politizál, megelégszik a kalandos történettel. 76. Vö. a 66. sz. jegyzettel 77. Bácsmegyeinek öszveszedett levelei. Kassa, 1789. — A német eredeti: A. Ch. Kayser: Adolfs gesammelte Briefe. 1777. 78. Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony—Kassa, 1788. 1 — 2. kötet. 30 OSZK Évkönyv 1981 465