AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

latias hasznának eszméit kívánta a korabsli olvasóval elfogadtatni.

72 A jozefinista Gelei József fordítja le Ch. F. Sintenis művét, melyben a Hallo nevű öreg bölcs adja a tanácsokat az ifjú fejedelemnek, kifejtve nézeteit a felvilágosodás szellemében a helyes uralkodásról és államberendezésről. 73 A hetvenes-nyolcvanas években egyre népszerűbbek nálunk a külföldi eredetiből szabadon fordított, hazai viszonyokra adaptált regények. Az angol Richardson példáján induló német Ch. F. Gellert az, akinek a korabeli érzelmes, szentimentális regényt képviselő műve először talál fordítóra Magyarországon. Űjfalvy Krisztina könyvei között szerepel ez a mű, valószínűleg az 1772-es kolozsvári kiadásban.

74 A kalandregény hagyományos eszközeit felhasználó mű egy grófné élettörténetén keresztül mindazt felhalmozza, ami a korabeli olvasó képzeletét megmozgathatta: háborúk, üldöztetések, mérgezés, vérfertőzés, kínvallatás, szerelem, barátság — s mindebből az derül ki, hogy az ész és a vallás az erényes, a sors csapásait is bölcsen elfogadó élet alapjai. Az új, szentimentális regény mellett azonban még sokáig hatnak, sőt gyakorlatilag egy időben terjednek a heroikus regények. Közülük legnépszerűbb nálunk a 17. századi francia La Calprenéde Cassandre c. műve, ez a kalandos-szerelmes áltörténeti regény, amely a Dárius perzsa király korába helyezett cselekményében saját kora udvari viszonyait ábrázolja. Űjfalvy Krisztina könyvtárában megtaláljuk a művet Báróczi Sándor Kassandra c. szabad fordításában (Bécs, 1774.). A regény hajlékony, élvezetes stílusával hamar meghódította az olvasóközönséget. Ugyancsak megvolt Báróczinak egy másik fordítása, az Erkölcsi mesék Marmonteltől. (Bécs, 1775.) Az egész Európában nagy sikert aratott érzékeny, szentimentális történetek a szív jogát hirdették az előítéletek felett. Ez az új tartalom Bárócziban kitűnő fordítóra talált — érthető tehát, hogy ez is igen olvasott mű volt. Népszerűségben azonban az eddig említettek közül egyik sem vetekedhetett Mészáros Ignác Kartigam-jávai, amely az eredetinek oly mértékben átköltése, a hazai olvasói ízléshez való alkalmazása, hogy méltán nevezhető az első magyar regénynek is. A francia heroikus és gáláns román német közvetítéssel érkezett változata a világi, szerelmi témát az erkölcsi célzat hangoztatásával fogadtatja el. A főúri környezet, a finomkodó stílus, a szerelmeskedő beszéd hallatlanul vonzó volt a köznemesi olvasóréteg számára, valósággal nemzedékek nevelkedtek rajta.

75 Kónyi Jánosnak, „a magyar nemzet együgyű hadi szolgájának", 72. Az 1741-ben kiadott mű magyar fordítása, ill. átdolgozása Győrffy József által Pozsonyban, 1783-ban jelent meg. 73. Hallónak boldog estvéje. 1 — 2. köt. Pozsony, 1788. A szerző, Ch. F. Sintenis (1750 — 1820) Wittenberg környékén működő lelkész, majd tanár sok művet írt, közülük a fenti volt a legismertebb, Németországban három kiadást ért meg. 74. A svétziai grófné G**né asszony élete. Ford. Tordai Sámuel. — Az eredeti (Leben der schwedischen Gräfin von G.) 1746-ban jelent meg. 75. Bvda várának visszavételekor a keresztyének fogságába esett egy Kartigam nevű török kisasszonynak ritka és emlékezetes történeti . . . Pozsony, 1772. — A regénynek számos további kiadása volt (1778, 1780, 1795, 1813 stb.), még a múlt század negyvenes éveiben is olvasták az elmaradottabb ízlésűek. Petőfi 1844-ben így jellemezte a vidéki parlagiasságot: ,,A mami, ez már művelt egy személy. Még az irodalomról is beszél. Könyvtára van szobája ablakán. A könyvtár dísze Szigvárt, Kártigám." (Kedves vendégek.) 464