AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

Gábor sem tudta eddig megváltoztatni.

4 Újabb ébresztgetője Weöres Sándor, aki különös érzékenységgel fordul régi ,,poetria"-ink felé.

5 Mezőkövesdi Újfalvy Krisztina 1761. szeptember 3-án született az erdélyi Szőkefalván, Kis-Küküllő megyében. Az apa, Űjfalvy Sámuel küküllői főbíró leánya születésekor 64, az anya, Zsombori Borbála 44 éves. Krisztina 7 éves korában veszíti el apját, öccse ekkor még ötéves sincs. A család, mely az apa életében még egyike a megye vagyonosabb birtokosainak, lassan elszegényedik. Krisztina minden bizonnyal nem részesült több oktatásban, mint az akkori átlag vidéki középnemes családok leányai, ami bizony igen kevés volt. A többit olvasással kellett pótolnia, de szerencséjére „nékem okosabb Anyám volt",

6 — írta felnőtt korában barátnőjének — aki nem zárta el előle a könyveket, s olvashatott kedvére. Mindvégig autodidakta maradt, akinek olvasottságát, műveltségét fennmaradt kevés írása s nem utolsó sorban gazdag könyvtára bizonyítják. O maga szerényen később is úgy nyilatkozott, hogy a tudományokban nem sok része volt, Klioval és Apollóval nem szoros az ismeretsége. A Parnasszus — úgymond — ,,Magas hegy az, oda hágni gyenge vagyok. S engem vissza vonó akadályim nagyok" — célzás szerencsétlen családi körülményeire.

7 Nyelveket nem tanult meg, mindvégig csak magyarul olvasott. Unokaöccse, Ujfalvy Sándor szerint,, . .. azt nemcsak nem tartá hiánynak, sőt mindég büszkén említé: s valóban méltán is: akkori hiányos irodalmunk mellett egyedül ön lelki erejére kelletvén támaszkodnia."

8 Külsejéről az utókor kedvező képet őrzött meg. Életrajzírója, Kőváry László írja: ,,mint általam is ismert mellképe mutatja, egyik[e] vala kora szépségeinek; nyúlánk termet, finom arcbőr, eleven ajak, tüzes szem egészítik ki eleven lelket mutató arckifejezését."

9 E leírásban az a figyelemreméltó — mégha kissé idealizált arcképről is készült — hogy kétszer szerepel benne az „eleven", egyszer a „tüzes" kifejezés. S valóban: Ujfalvy Krisztina szenvedélyes természetű, eleven szellemű asszony volt, az első nő Erdélyben, aki „magát emancipálta" s aki előítéletekkel tudatosan nem törődve járta végig 57 évre szabott életútját. Élete tragédiáját, de egyszersmind költővé válását is egy nagy szerelmi csalódásnak, majd egy kedve ellenére rákényszerített rossz házasságnak köszönhette. Korai szerelme és jegyessége gróf Haller Lászlóval hűtlen elhagyással végződött, kedvese mással kötött házasságot. Ezt a lelki 4. Az Újfalvy Krisztinára vonatkozó irodalmat közli A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772 — 1849. Bp. Akad. K. 1975. 771 — 772. 1. Ez a jegyzék nem említi Krisztina unokaöccsének, Ujfalvy Sándornak emlékiratait, amely pedig az egyik legbecsesebb forrás. Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. Sajtó alá rend. és kiég. közread. Gyalui Farkas. Kolozsvár, 1941. A továbbiakban: Ujfalvy Sándor emlékiratai. 5. ,,. . . a magyar múlt tele van érdekes, színes, olykor merész költő asszony-egyéniségekkel . . . Újfalvi Krisztina, Fábián Julianna, Molnár Borbála, Bályi Klára, Ferenczi Teréz és annyi más: újrafelfedezésre, kiadásra méltó." = Három veréb hat szemmel. Antológia. Összeáll. Weöres Sándor. Bp. 1977. 20. 1. 6. Barátsági vetélkedés, 80. 1. 7. Barátsági vetélkedés, 13. 1. 8. Ujfalvy Sándor emlékiratai, 12. 1. 9. Kőváry László: Erdély nevezetesebb asszonyai. I. Újfalvi Krisztina. = Kolozsvári nagy naptár 1865-dik évre. Szerk. K. Papp Miklós. Kolozsvár, 1865. 30. 1. 450