AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)

Megvizsgálva a nürnbergi nyomtatványokat, ezek között több munkára is lehet akadni, amelyet egyértelműen ugyancsak Magyarország részére jelen­tetett meg az ottani Endter-család. Ez az igen jelentős familia már a 16. században megkezdte a könyvek nyomtatását, kiadását és eladását. Fény­koruk a 17. század volt. Nemzetközi méretekben gondolkodtak és tevékeny­kedtek a könyvek előállítása és forgalmazása minden részterületén a papír­gyártástól kezdve a nyomtatáson és kiadáson át, a szortiment könyvkeres­kedelemig. 31 Jól példázza ezt Comenius Orbis pictus-a,. Az ennek illusztrá­lására szolgáló fametszetek hasznosítása annál kifizetődőbb volt, minél több kiadásban, ill. példányban állították elő a művet. Endterék ezzel azután éltek is: 1658-tól évtizedeken keresztül sok-sok tucatnyi kiadásban a latinhoz társítva a legkülönbözőbb nyelveken jelentették meg a neves morvaországi pedagógus didaktikailag kimagaslóan jelentős könyvét, ame­lyet első ízben még a sárospataki műhely kezdett el nyomtatni. 32 Azonban témánknál maradva szűkítsük le érdeklődésünket azokra a kiadásokra, amelyeknek az egyik nyelve a magyar volt, hiszen ezeket nyilván magyar­országi terjesztés céljaira állították elő. Az első ilyen kiadás még 1669-ben készült Nürnbergben, amelynek címlapján a „Noribergae sumptibus Michae­lis et Joannis Friedend Endteri" megjelölés olvasható. 33 A szakirodalom ezt követően, immár Martin Endter nevével több további kiadásról is tud a 18. század első évtizedéből: 1703, 1707, 1708. 34 Az Orbis pictus-nak az utolsó, magyar nyelvű, nürnbergi kiadása 1755-ből kelt. Megjegyzendő azonban, hogy ez utóbbiak közül egyedül az 1708. évi biztos, a többieket csupán a szakirodalom emlegeti. 35 Martin Endter gondozott még más, magyarok részére szánt tankönyvet is. 1705-ben adta ki a Rhenius-féle Donatus Latino-Hungaricus-t, amelyet Missovicz Mihály rendezett sajtó alá. 36 Legismertebb és legnevezetesebb kiadványa Szenei Molnár Albert Dictionarium quadrilingue Latino-Unga­rico-Graeco-Germanicum-a, volt 1708-ból. 37 Endter magyar nyelvű kiadványai közül a legterjedelmesebb és leg­érdekesebb a Károlyi Gáspár-féle Biblia 1704. évi kiadása, amelynek címlapján a „Casselben, Ingébránd János költsége által" megjelölés áll. 38 Harsányi István korabeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az igazi kiadó a nürnbergi Endter, aki azért akarta, hogy magyar nyelvű biblia­kiadása református városnév alatt jelenjék meg, mert attól tartott, hogy a lutheránus nürnbergi cég neve alatt a terjesztés nehézségbe ütközött 31. Oldenbourg, Friedrich: Die Endter. München — Berlin 1911. 32. Johann Amos Comenius. Die Ausgaben des Orbis Sensualium Pictus. Eine Biblio­graphie. Bearbeitet von Kurt Pilz. Nürnberg 1967. 33. RMK. I. 1091. 34. RMK. I. 1748. 35. Johann Arnos Comenius i. m. 57., 62. és 100. tétel. 36. Sztripszky I. 2212/418. = Magyar Könyvszemle 1891. 142. — Megjegyezhető ennek kapcsán, hogy Sztripszky a nyomdászmutatóban Martin helyett az első Comenius-kiadás meg jelentetőinek, vagyis édesapja Michael és nagybátyja Johann Friedrich neve alatt közölte mindezeket a nyomtatványokat. 37. RMK. I. 1749. 38. RMK. I. 1685-1686. 391

Next

/
Oldalképek
Tartalom