AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)
volna. 39 Valóban, a Károlyi-féle magyar bibliafordítás valamennyi korábbi kiadása református nyomdában készült. A lutheránus Bártfán 1607-ben elkezdett kiadás ugyanis — feltehetően éppen e vallási ellentét miatt — sohasem készült el teljesen. 40 Harsányi állítását a nyomdai kivitel megerősíti. 41 Az 1704. évi ún. casseli Biblia tehát Nürnbergben készült, de Endter az 1665 — 1690 között Kassel-ben tevékenykedett, egykori kiadó, Johann Ingelbrandt nevét tüntette fel a címlapon. 42 A fentiekből kiviláglik, hogy Martin Endter tevékenysége — eltekintve bécsi lerakatától — Nürnberghez kötődött. Famíliája igen kiterjedt és dús családfáján — hála a már elvégzett korábbi kutatásoknak — Martin helye pontosan tisztázható. Ezek szerint 1653. október 14-én született. Apja — a már tárgyalt, első, magyar nyelvű, nürnbergi Comenius-kiadás egyik megjelentetője — Michael volt, aki 1682-ben hunyt el. Három fia közül a legidősebb Balthasar Joachim (1649 — 1719) a nyomdát vezette, a középső, Johann Michael (1651 — 1718) jogász volt, míg a legfiatalabb, Martin (1653 — 1744) könyvkiadással foglalkozott, ő volt az első az Endterek közül, aki beházasodott a nürnbergi polgárság tanult rétegébe, amikor 1685-ben elvette Christian Halbachnak Anna Clara nevű lányát, aki azonban már 1699-ben elhunyt. A következő évben újra megnősült, és ismét orvos lányát vette el, Catharina Helene Grubert, aki 1725-ben hunyt el. 43 Az a munkamegosztás, amely Michael Endter fiai között észlelhető, már az előző generáció esetében is megfigyelhető volt: Martin nagyapja, Georg jun. halálát követően is az idősebb fiú, Michael örökölte a nyomdát, míg a fiatalabb, Johann Friedrich a könyvkereskedést. Ennek tudható be, hogy Enterék bécsi lerakata Johann Friedriche lett, bár a linzi és kremsi piac Michael jogkörébe jutott. A két fivér — Michael és Johann Friedrich — szinte egyidejűleg hunyt el 1682-ben. Johann Friedrich fia, Johann Georg jóval kisebb anyagi erő felett rendelkezett, mint a Michael-ágon élő unokatestvérei (Baltasar Joachim és Martin). Ennek tudható be, hogy Martin idővel átvette a bécsi lerakatot. 44 Ezzel párhuzamosan, a 17. század utolsó éveiben Martin fivére, Balthasar Joachim Endter Prágában létesített lerakatot. 45 Martin Endter nürnbergi kiadványai 1679 és 1696 között kísérhetők figyelemmel a némtországi könyvvásárok nyomtatott katalógusaiban. 46 Jól érzékelhető, hogy Martin Endter milyen komoly lehetőséget látott a könyvek értékesítése szempontjából a császárvárosban. Az 1694 és 1714 között bécsi impresszummal megjelentetett és már említett könyvek bizonyítják ezt. Most, hogy így már áttekinthetővé vált Martin Endter széleskörű tevékenysége, megnyugtató módon vizsgálhatók ennek fényében 39. Harsányi István: A magyar Biblia. Bp. 1927. 72. 40. RMNy 951 = RMK. I. 404. 41. Pl. a Biblia legvégén látható kis kosarat ábrázoló metszet azonos a Szenei-féle szótár második levelének verzóján látható könyvdísszel. 42. Archiv für Geschichte des Buchwesens. II. (1960) 471. és XVIII. (1977) 1178. has. 43. Archiv. . . VIII. (1967) 514., 529. has. 44. Archiv. . . VIII. (1967) 514. has. 45. Pumprla, Vaclav: Soupis starych tisku ve fondech Státní védecké knihovny v Olomouci. I. 3. Olomouc 1975. 1326. és 1346. sz. 46. Oldenbourg i. m. 97. 392
