AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

teljes volt, hogy egy évtized múltán a kassai könyvnyomtatásban a protestáns és katolikus könyvkiadás egyazon súllyal szerepelt. A két felekezet közötti hitviták kinyomtatásában pedig erre az időre a jezsuiták helyzeti előnyre tesznek szert: 1670-ben Czeglédi művét már máshol adja ki, és már csak a kassai gimnázium rektora, Johann Fabricius vitatkozik egyedül a jezsuita Debrődi Jánossal és Sámbár Mátyással,

31 az eperjesi professzorok is jobbnak látják elhallgatni. A következő évtől pedig csak a jezsuiták maradnak a küzdőtéren; míg ők támadó, az ellenreformációt szolgáló műveket adnak ki, a protestáns fél a kialakult helyzetben (amelyre később még utalni fogunk) már képtelen a védekezésre, s tevékenysége csak arra szorítkozik, hogy régi, bevált tankönyveket, zsoltárokat stb. jelentessen meg. Az 1670-es esztendővel elérkeztünk a jezsuita nyomda alapításának kérdéséhez. Bizonyos, hogy a jezsuiták tudatában voltak a tipográfia szükségességének, s tevékenységük során egyre inkább érezték a saját nyomda hiányát. Kis Imre a Pósaházinak egybensült veres kolop titulus feleleti.. . című művében azt írja a sárospataki ,,Calvinista Uraim"-ékról, „mivel hogy a Fejedelmek bötüi nálok vannak, hamaráb nyomtattathatnak könyvet, hogy sem én. . . "

32 Nem lehet véletlen, hogy nem sokkal azután, hogy a jezsuiták megjelentek Patakon (1662), a református kollégium nyomdáját Bocskay István zempléni főispán birtokára menekíti, s ott is tartja két évig (1663 —1664) !

33 Valószínű, hogy az északkeleti országrész jezsuitái Báthori Zsófia kegye folytán a sárospataki nyomdát kívánták maguknak megszerezni. Kis Imre még 1666-ban is szenvedélyesen és fenyegetően nyilatkozik a pataki tipográfiáról fent említett művében, tehát az ügyet még korántsem tekintették lezártnak. így ír: ,,Láddé hogy csak tök a tromfod. Volna csak kezemben, mint tiédben a Fejedelmek Typusa (de el-válik, miként emészted azt meg), meg látnád, ha a veres tromfal akkorra reá nem érkezném, mikorra te a tökkel." Egy másik, részben már idézett helyen: ,,A Fejedelmek ő nagyságok Typusát, nyomtató bötűit a Pataki Scholában vittek Calvinista Uraim a Várból magoknak tulaydonítván. Ez így lévén, azt tettem fel abban az én fenyegetőzésemben (hogymár fenyegetőzés), hogy mivel hogy a Fejedelmek bötűi nálok vannak, hamaráb nyomtattathatnak könyvet, hogy sem én, de el válik még, miként marad nálok, mivel hogy nem övék az a Typus."

34 Öt évre rá bekövetkeztek a jól ismert események: Báthori Zsófia a református kollégiumot elűzte Sárospatakról, ingatlan javaikat az ottani jezsuita rezidenciának adta, de a tipográfia nem lett a jezsuitáké: Debrecenbe vitték, s ott pusztult el három évtized múlva, a Rákóczi-szabadságharc alatt. A kassai jezsuiták nem tudni, hogy békés vagy erőszakos úton jutottak nyomdához: nyomdájuk egyszer csak van, anélkül, hogy vételről vagy foglalásról bármilyen irat fennmaradt volna (a Diariumot a kassai kollégium tevékenységéről csak 1672 novemberében kezdték el vezetni: az első, tipográfiára vonatkozó bejegyzés 1673. márciusából datálódik, és már 31. Szabó II. 1235. 32. Szabó I. 1057. ClOb levél. 33. Takács i. m. 51. p. 34. Szabó I. 1057. C8a-C8b lev., ClOb. 360