AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

visszarendeli Lengyelországba. Hozzáteszi az utasításhoz, a visszavonulás gyorsasága ne veszélyeztesse a hadak biztonságát.

121 A francia tisztek, távozásuk előtt, kénytelenek Apafi felszólításának engedve, beszámolni a hadak eloszlásáról. Fogadtatásuk a fejedelmi audiencián, az előzetes számonkérő hang ellenére kedvező, s ennek nyilvánvaló magyarázata, hogy Apafi lehetőség szerint folytatni akarja a Franciaországgal való tárgyalásokat.

122 1678 decembere óta Révérend több ízben jelezte Béthune-nek, hogy a fejedelem követséget akar küldeni Varsóba. Elsősorban az a célja Apafinak a diplomáciai misszióval, hogy kinyilvánítsa szándékát, hajlandó fegyveresen támogatni a bujdosókat, amennyiben a francia udvar fedezi számára a hadjárat költségeit. Az 1679 februárjában Lengyelországba érkezett erdélyi követek előadták, Apafi meg van győződve arról, hogy a Porta megadja végre az engedélyt a hadjárathoz. Éppen ezért megújítja javaslatát, és hajlandó 15 ezer emberrel csatlakozni a bujdosók hadaihoz. Feltételei: a francia uralkodó rendszeresen, egy havi előleggel, fizeti ezt a sereget. Amennyiben XIV. Lajos békét köt a császárral, a trakta pontjaiban foglaltasson benne a magyar ügy. Ezenkívül a háború megindításakor és befejezésekor egyaránt 15 ezer dukátot fizessen neki a király. A fejedelem megbízottai ismételten leszögezték, hogy mivel a Porta semmiképpen nem engedélyezi a bujdosók számára a Béccsel való békekötést, éppen ezért bizonyos, hogy Erdély és Apafi maga is megkapja a hozzájárulást a hadjárahoz. Béthune, amikor válaszában biztosította Apafi követeit, hogy az ajánlat igen érdekes a francia udvar számára, valójában elsősorban időt akart nyerni. Mindenesetre kitérő válasszal, s azzal, hogy utasítást kér XIV. Lajostól, visszabocsátotta az erdélyi követeket. Egyúttal írt Révérendnak, igyekezzen megállapítani, mennyire komolyak a fejedelem szándékai.

123 XIV. Lajos azonban hamarosan közli a lengyelországi követtel, a magyar ajánlatok számára teljes mértékben érdektelenek. Béthune közölje a bujdosókkal, hogy a császárral kötött béke értelmében nem áll módjában irányukban újabb kötelezettséget vállalni.

124 Az elutasítás ellenére a tavaszi hónapok élénk diplomáciai manővereket hoztak Erdélyben. Révérend és Forval ott-tartózkodásuk alatt igyekeztek minden lehetséges esetre felkészülni. Béthune a nymwegeni békeszerződés aláírása, illetve nyilvánosságra hozatala előtt megígérte Apafinak, a francia uralkodó a szerződésben, mint szövetségesét fogja megemlíteni az erdélyi fejedelmet. Apafi, Boham és Forval elutazásakor Absolont ismét Lengyelországba küldte, hogy közvetítse kéréseit a franciákhoz. Elsősorban a hadak téli szállásának költségeit szerette volna megkapni. Béthune-nak írt levelében 121. Béthune a királynak 1679. április 8. — idézi HR nr. 221. p. 205. 122. Béthune levele a királynak 1679. március 29. — idézi HR nr. 220. p. 205. 123. Béthune a királynak 1679. február 24. - idézi HR nr. 215. p. 201-202. 124. A király levelei 1679. március 20., 24. — idézi HH p. 344. 306