AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

arrul, hogyha az török parancsolatjábul írnánk is ő kémének visszajövetelirül, de hogy nem jön, írást adhasson a francziának."

60 jöjjön...azt is megengedtük, hogy ő kéme az francziával végezzen, és A lengyelországi francia követ, amint megérkezik XIV. Lajos jóváhagyása, megkezdi a csapatok toborzását, annál is inkább, hiszen biztosnak véli, a magyaroknak nincs hőbb vágyuk, mint a hadjárat minél hamarabb való megindítása. Erdély csatlakozását ugyan késlelteti a portai engedély elmaradása, a bujdosók viszont annál nagyobb örömmel fogadják a francia segítség lehetőségét. „Azonban mindőn reménségünk kívül Isten az felséghez az francziai király ő felsége szívét megszállván és segítségünkre felindítván. . . szép királyi kegyelmességét mutatta..." írják, majd kifejtve, hogy miután a Porta mindeddig nem adott határozott választ, vagy engedélyt, s úgy látszik hathatósan segíteni nem tud, éppen ezért, „oly felséges diadalmas királynak rajtunk szánakozó reménségünk felett való nagy kegyelmességét s interressatus nagy rendeknek grátiáját is megvetni, avagy csak halasztani is mind mostanra nézve minekünk, de következendőkben is egész nemzetünknek felette veszedelmesnek ismervén, sok ezer ártatlan lelkeknek az persecutio miatt az igaz evangelica religiótul való elhajlásáért való számadástul Isten előtt lelkünket is felszabadítani kévánván,. . . kénszeríttetvén ama keresztyén királynak kegyelmességét venni, azzal élni, annak segítségünkre küldött hadaival magunkat conjungálni, s ezzel az már követeink által ez nyáron Lengyelországban ineált tractatusnak satisfaciálni, igen szükségesnek és elkerülhetetlennek ítéltük." írják Telekinek, szeptember 9-én Zilahról.

61 Ezek szerint tehát már csak az erdélyi fejedelem jóváhagyására kell várni, s azután megindulhat az annyira várt hadjárat. Apafi azonban továbbra is kénytelen a Porta döntésére várni, olyannyira, hogy augusztus vége felé már Béthune a hadak csökkentését fontolgatja, nem látván biztosnak, Apafi és Teleki egyáltalán végre akarják-e hajtani a szerződést. Eközben Forval már megállapodott a bujdosókkal, szeptember 10 és 15 között, akár egyedül is, de megindítják a támadást. Remélték, a bujdosók követei akkorára kedvező válasszal térnek meg a Portáról, s a Béthune által toborzott csapatok is készen lesznek az indulásra. Forval véleménye szerint a bujdosók Teleki és Apafi nélkül is felvehetik a harcot.

62 Mindezek alapján Béthune szeptember vége felé elindítja a csapatokat Észak-Erdélybe, Boham gróf parancsnoksága alatt, nem várva tovább Apafi engedélyére. A fejedelem még szeptember közepén is arra kéri a francia megbízottakat, F orvalt és Révérend-ot, várják meg, amíg megjön a Porta engedélye. A segélycsapatok engedély nélküli belépését Erdélybe Teleki fel akarja használni Thököly és Forval ellen. Ez azonban már nem állítja meg az 60. DF:BLp. 163-164. 61. A bujdosók levele Zilahról Telekinek 1677. szeptember 9. DF:BL p. 61 — 62. 62. Forval Béthune-nek 1677. augusztus 24. — idézi HH p. 304. 292