AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

döntése, hogy a már előzőleg is Erdélyben tárgyalt két ágense vegye át az Akakiának kijelölt feladatot. Béthune a király által adott utasítást annyival egészíti ki, hogy mivel ellenzi a Telekivel kötendő külön egyezséget, megbízottai ígérjenek Telekinek egy bizonyos külön összeget, amelyet a hadjárat kezdete után 2 hónappal fizetnének ki.

56 Amikor a francia ágensek elindulnak Erdélybe, a toborzások Lengyelországban már megkezdődnek. Erdélyben még nem tart itt a dolog, a fejedelem a Porta beleegyzésére vár. Egyúttal azonban attól is tart, milyen következményekkel jár, ha nem tartja magát a szerződés előírásaihoz. „Most már Kd is az héten Kővárban megyén, ha az lengyel hadak ad octavum elérkeznek, az mint az akkori conclusum vala, annál inkább bajosabb leszen az dologtul recedeálni másképpen is, ha valamire a porta maga kezd a dologhoz nyúlni. Már Győrt is emlegetvén, félő nemzetünk el ne vesszen; ha penig halasztja is, úgy is oda lesz ez az had; de másképpen is, csak kevés ideig is immár hova teszük őköt. Megindulván már az végbeliek is az conclusum szerént, ha csak kicsinnyé vacillálódik az dolog, desperálnak, nem cselekedvén semmit s az conclusum mellől elállván az Francia is disgustálódván az pénzt elviszi és úgy az keresztyénektől is elszakadunk, ha peniglen tentálunk; félő az magyar követ írta, rosszban ne essünk. . . Azt is meg kell penig gondolni már az Kd mellé rendeltetett gyalogok is érkeznek, az hadokot is kiáltják s fogadják, ezeknek ha nem fizet, nem fizet penig az Franczia, mihelyen ellenkezőt ért Kd conclusumával. Hová tesszük azokat is, eloszlatások csúfság s kár", írja Telekinek július 26-án.

57 A Porta számára a bujdosók francia szövetsége tulajdonképpen igen kedvező, hisz ő maga, miután az év tavasza óta háborúban áll Oroszországgal, nem tud magyarországi hadjáratra vállalkozni.

58 Konstantinápolyban Nointelt arról igyekeznek meggyőzni, támogassa Franciaország a bujdosókat továbbra is, s egyúttal felvetik egy esetleges közös Ausztria elleni hadjárat tervét. Ez azonban folytatás nélkül marad. Az Erdélynek adandó engedély ügyében is csak időhúzás folyik. Apafi reménykedik a francia követ segítségében. Nointel azt a véleményét nyilvánítja ki, hogy az erdélyi fejedelem csak a Porta engedélyével fog résztvenni a hadjáratban, a török ellenére semmi esetre sem cselekszik.

59 Ügy látszik azonban, elsősorban az orosz háború miatt, minden erőfeszítés hiábavaló a Porta háborúbavonására. Végül 1677 őszén a nagyvezér a határszéli pasák és Apafi titkos segítségét ígéüá a bujdosóknak, és a következő év tavaszára a szultán egészen bizonyos segítségét. Az erdélyi fejedelem a török engedély késése ellenére már július 26-án kiadja hitlevelét Teleki számára, utalva a varsói szerződés 7. pontjára. Biztosítja Telekit, folytathatja a hadjáratot, akár az ő formális parancsa ellenére is: ,,. . .ha az dolog úgy történnék is, hogy a töröktől való félelmemben parancsolnék is ő kémének, hogy vissza jöjjön, de ő kéme ne 56. Béthune levele Forvalnak és Révérend-nak 1677. július végén — idézi HH p. 303. 57. DF:BLp. 162-163. 58. Benczédi p. 82. 59. Nointel a királynak 1677. május 27. — idézi HR nr. 133. p. 154 — 155. 291