AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

A fejedelem Béthune-höz intézett levelét Absolon Dániel vitte Lengyelországba, akit odaérkezésekor Sobieski is fogadott. Az audiencián természetesen jelen volt a két francia követ, Forbin-Janson és Béthune is. A lengyel uralkodó azt tanácsolja a francia diplomatáknak, küldjenek azonnal pénzsegélyt Apafinak és ígérjenek hamarosan tárgyalásokat, ők azonban, felhatalmazás híján, csak egy szerződéstervezetet juttatnak Absolonnal Erdélybe, amire még az év vége előtt kérnek választ. Ugyanakkor Béthune utasítást kér királyától, Forbin-Janson pedig közli, Apafi és Teleki érdekei alapján biztosítottnak látja a vállalkozás komolyságát.

33 Béthune október 9-i levelében azt is megírja, véleménye szerint a bujdosók csak Apafi támogatásával cselekvőképesek, következésképp ki kell egészíteni seregeiket az erdélyi hadakkal.

34 Akakia 1676. november 17-én kelt emlékiratában kifejti, hogy a hadjárat támogatására szánt pénz annál is inkább jó befektetés, mert egy elnyomás ellen küzdő nemzetet segítene. Semmi nem ellensúlyozhatja jobban a császár megnövekedett hatalmi súlyát. Azonkívül nem mellékes szempont, hogy a francia uralkodónak nem kell csapatait, illetve hadifelszereléseit kockáztatnia, a pénzt bármikor könnyen el lehet juttatni Lengyelországba.

35 A francia diplomata okfejtése lényegében összefoglalja mindazt, amit el lehet mondani a francia érdekeltségről a magyar bujdosók támogatásával kapcsolatban. Ami a segítségnyújtást indokolja, a nyugati hadszíntér tehermentesítése, illetve a túlzott Habsburg-befolyás csökkentése. Mindezt a magyarországi mozgalmak által szinte a legkényelmesebben el lehet érni. Nem kell költséges csapat mozdulatokat tenni, nagy tömeg embert mozgatni, legfeljebb a magyarok kérésének megfelelően, néhány tisztet küldeni, akik irányítják majd a helyszínen toborzott segélyhadakat. Mi sem egyszerűbb, mint a pénzt eljuttatni Erdélybe, Lengyelország erre kiválóan alkalmas utat biztosít. Sokkal kevésbé kockázatos, mint a segítség bármilyen más formája. Arról nem is szólva, hogy a mozgalom támogatására az erkölcsi alap is kiváló, hiszen a magyar elégületlenek ősi szabadságukért küzdenek az idegen elnyomással szemben. Talán ez az az érv, amelyet a legjobban lehet forgatni a mindenkori helyzet kívánalmai szerint. Azért is alkalmazzák oly szívesen a francia diplomaták mindvégig. És még valami. Ha mégis felmerülne a törvényes uralkodó ellen lázadók támogatásának aggálya, Erdély és Apafi személye megfelelő mentségként szolgál. Ezért is ragaszkodik Franciaország a lehető legutolsó pillanatig a fejedelem és Teleki részvételéhez a tárgyalásokban és a hadjáratban egyaránt. XIV. Lajos már december 11-én felhatalmazza Béthune-t tegyen meg mindent, amit jónak lát a magyarországi hadjárat érdekében, akár a magyarok egyedüli, akár a lengyel, illetve erdélyi segélycsapatokkal együtt 33. Idézi HH p. 281. — Forbin-Janson már korábbi leveleiben is kifejti, milyen nagyra értékeli Teleki befolyását, hatalmát — L. 1676. február 16-i levelét a királyhoz — idézi HR nr. 111. p. 143. 34. HR nr. 111. p. 143. 35. Berenger 1976 p. 276. 283