AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

végrehajtott akcióival kapcsolatban.

36 Az uralkodó elfogadja az Absolonnal elküldött szerződéstervezetet, hozzájárul évi 200 ezer tallér segély kifizetéséhez, egy 20 ezer fős sereg kiállítása esetén. Mindenesetre inkább csak a támadás után fizessék ki a pénzt, a lehetői legkevesebb előleg mellett.

37 A szerződéstervezet szerint Erdély és a bujdosók közös sereget állítanak ki, Apafi fennhatósága alatt, Teleki fővezérségével. 12 ezer lovas, 8 ezer gyalogos, 20 ágyú szerepel a megállapodásban, kikötés, hogy a létszám 15 ezer alá nem csökkenhet. A fővezér Teleki, mellette 12 tagú tanácsadó testület működik, ebben részt vesz a francia király képviselője is. A császárral csak úgy köthetnek békét, ha ebbe XIV. Lajos beleegyezik. Ha a Porta eltiltaná a hadviselést, ezt a francia királynak jelenteni kell, s csak ezután 6 hónappal szüntethetők be a katonai akciók. XIV. Lajos szabadon dönti el, a sereget Magyarországon, Morvaországban, vagy Sziléziában akarja felhasználni. A szerződés mindaddig titkos, amíg a francia uralkodó jónak látja.

38 A szerződéskötésre irányuló készség nyilvánvaló fordulat a francia politikában. Az uralkodó két éven át következetesen elutasított minden egyezménykísérletet. A lengyel—török békekötés után a bujdosók már számíthatnak a Porta segítségére, s egyúttal Sobieski hadereje is felszabadult. A francia diplomácia arra számít, a lengyel uralkodót Brandenburg ellen lehetne felhasználni, az előző évi francia—lengyel egyezmény is erre irányult részben, Apafit és a bujdosókat pedig a császár ellen.

39 1676 őszén Absolon visszatér a szerződéstervezettel Erdélybe, de a nagyvezér, Köprili Ahmed halála, majd Kara Musztafa kinevezése bizonytalanná teszi a fejedelemség mozgásszabadságát. így nem tudnak az ígért határidőre, karácsonyra, választ adni Béthune-nek. A következő év elején Teleki arról ír a varsói francia követnek, nem igazak a Béccsel való megegyezésről terjesztett hírek, nem ezért késik válaszuk, s a fejedelem továbbra is reméli, hamarosan megkapja a Porta hozzájárulását.

40 Az 1676 őszi események hatására történt francia külpolitikai fordulat, a szerződéskötésre irányuló készség egyik jellemző eleme, hogy a következő év elején XIV. Lajos felhatalmazza varsói követét, mindarról tárgyalhat és szerződést köthet a magyarokkal, amit a francia érdekek szerint valónak talál.

41 Béthune ennek alapján két megbízottját küldi Erdélybe, titkárát, Révérend abbét, és Forvalt, akit szintén ügyes diplomatának tartanak. Tájékoztatniuk kell Apafit, Telekit és a bujdosókat Béthune felhatalmazásáról, s arról, hogy ezek szerint a követ várja a magyar megbízottakat a szerződés aláírására. 36. HR nr. 121. p. 148. és HH p. 278. 37. A király levele Béthune-nek 1676. december 18. — idézi HR nr. 122. p. 148 — 149. 38. Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály. Erdély és a kurucmozgalom 1690-ia. Budapest 1972. (Továbbiakban: TR:TM) p. 187. 39. TR:TMp. 188. 40. Teleki levele 1677. január 28. EOE t. XVI. p. 355-356. 41. Oklevelek Teleki Mihály és a bujdosók diplomáciai alkudozásainak történetéhez. (1675-1685) 1-2. közlemény. In: Történelmi Tár 1890. (Továbbiakban: OL:TM/X. In: TT/1890 p. 518-519. 284