AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

ellenzék vezérei között ismert katolikus főurakat lehetne találni, hiszen ily módon bizonyítható, a császári elnyomás a hithű alattvalókat éppúgy sújtja, mint a protestánsokat. Beaumont szeptember végén indult, és október első napjaiban érkezett meg Erdélybe. Elsősorban Telekivel tárgyalt, aki úgy vélekedett, nem szükséges találkoznia a fejedelemmel, s biztosította őt Apafi jóindulatú támogatásáról. Egyúttal azt is közölte, a fejedelem nem tart igényt a magyar koronára, s rendkívül örülne a bujdosók külföldi szövetségének, mert a török segítség esetén az ország megszállásától kellene tartania.

11 Teleki a tárgyalásokon mindjárt egy szerződéstervezetet is javasolt a francia küldöttnek, illetve megbízóinak. Kifejtette, hogy 12 ezer embert lát szükségesnek egy eredményes magyarországi hadjárathoz, ehhez havi 40 ezer livre segélyt kér XIV. Lajostól. Teleki, elgondolása szerint, a támadás kezdetén csatlakozásra hívná fel Magyarország lakosságát, s a felhívás minden bizonnyal eredményes is lenne. Hangsúlyozta azonban, hogy a Porta beleegyezését mindenképpen ki kell kérni, és várni. A lengyel—török béke megkötése esetén lengyel segélycsapatok is csatlakozhatnának a hadhoz, francia tisztek vezetésével, A katonai győzelem után a Portától engedélyt kérnek a nemzeti király megválasztására, de Teleki szerint azt az évi adófizetés biztosításával minden bizonnyal meg is kapják.

12 Beaumont minderre azt az ígéretet tette, hogy hamarosan várható a szerződést megkötő személy kiküldése. Addig is támogassák a bujdosókat, Teleki igyekezzen megszerezni Apafi segítségét is. XIV. Lajos nem szándékozott egyelőre szerződést kötni sem a bujdosókkal, sem pedig Erdéllyel. 1674 őszén engedélyezi 20 ezer tallér ajándék szétosztását a magyarok között, ám Forbin-Janson kérését, a támogatás növelésére, határozottan elutasítja. Azzal, hogy bizonyos összeget ajándékként szánt a bujdosóknak, azt kívánta elérni, hogy azok már ne tudjanak egyszerűen visszalépni a vállalkozástól. Nem szándékozott a csapatok fenntartására elégséges összeget biztosítani. Egy ilyen távoli háború túlságosan költséges ahhoz, hogy megfelelően szolgálja érdekeit, egyébként sem valósítható meg az akció Sobieski támogatása nélkül. Ily módon semmire sem kötelezi magát a lengyel—török béke megkötése előtt.

13 A francia uralkodó elutasítása voltaképpen nem meglepő. Bármennyire is szüksége volt a keleti szövetségesre, egyrészt ezt elsősorban Lengyelországban, illetve Sobieski személyében kívánta megtalálni, másrészt Erdély és a bujdosók nyilvánvalóan kisebb haderőt tudtak volna lekötni, még ha meg is valósul a tervezett hadjárat. Ezentúl azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy bár a korabeli diplomácia, és főként a francia diplomácia egyik fő eszköze a pénz, XIV. Lajos igen megfontoltan költött ilyen célokra. Mindaddig, amíg úgy látta, nem elkerülhetetlen az ígért segély kifizetése, illetve célját más úton is 11. Forbin-Janson a királynak 1674. november 17. — idézi HR nr. 99. p. 134. 12. EOE t. XV. p. 429. 13. A király Forbin-Jansonnak — idézi HH p. 261. 277