AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója

Ilyen szempontból tehát a Fides Jesu et Jesuitarum beleillene Fischart életművébe, még akkor is, ha a szatirikus, gúnyos hangnak e műben nyoma sincs. Ez azonban a mű másjellegű felépítéséből, tárgyalási módszeréből adódik. Fischart eleinte lutheránus lévén Marbach-hal jó barátságban volt, mint láttuk, 1570-ben személye védelmére is vállalkozott. így a Fides Marbachtól származó Praefatio-ja beleillik Fischart-képünkbe. S ugyan Fischart fokozatosan kálvinistává lett, meggyőződésbeli változását életrajzírói 1575-re teszik, tehát a Fides első kiadásának keletkezése utáni évekre.

22 Köztudott továbbá róla, hogy szívesen élt különböző álnevekkel. Munkácsy Sándor szerint négy műve kivételével mindegyiket álnéven bocsátotta ki.

23 Ezek között átírások, fordítások, anagrammák, hyptonimák, kryptogrammok szerepelnek.

24 így a Fides szerzőjének nevéhez hasonló formában Huldrich Wisart aláírással adta közre a Reveille-Matin: Oder wacht frü auf című röpiratban megjelentetett verses előhangját és Medici Katalin személyét illető szatíráit.

25 Fischart és Donatus Visartus személyének azonossága azonban az újabb német szakirodalomban korántsem olyan egyértelmű, mint ezt Meusebach, ill. Goedecke 1862-ben gondolta. Sőt maga Goedecke is m3gváltoztatta véleményét, és 1886-ben kiadott Grundriss-ében

26 a Fides-t már nem Johann Fischart, hanem Johann Piscator művének tartotta. Sorra elismételte azokat az érveket, amelyek alapján méltán terelődött a gyanú Fischart szerzőségére. 1886-os kézikönyvében viszont korabeli és későbbi szerzőkre utalt: így Wilhelm Bidembach Consensus Jesuitarum. Tübingen 1578-as művében állítólag Johann Piscatort nevezte a Fides szerzőjének, valamint több mint száz évvel később, 1684-ben J. Fecht Históriáé ecclesiasticae supplementum. Fpistoae theologorum ad Marbachios. Frankfurtban és Spirában megjelentetett művében is hasonlóan nyilatkozott. Sajnos e műveket nem tudtuk kézbe venni. Bidembach munkájának 1583-as kiadásában valóban emlegette Piscatort, de csak mint Ágoston követőinek egyikét.

27 Johann Piscator Fischarthoz hasonlóan Strassburgból származott. Tanulmányait szülővárosában majd Tübingenben végezte, Marbach megbetegedése után ő vette át a teológiai előadásokat a strassburgi Egyetemen. Kálvinista lett, ezért el kellett hagynia a várost. Herbornban működött, mint teológiaprofesszor. Szenei Molnár Albert „nékem tisztelendő Praeceptorom"-ként emlékezett meg róla,

28 és kálvinista Bibliai ordítását Bocskay Istvánnak ajánlva le is szándékozott fordítani.

29 22. Helmut de Boor—Richard Newald: Die deutsche Literatur vom späten Mittelalter bis zum Barock. München 1973. 201. 23. Munkácsy Sándor: Fischart János. Nagyszeben 1907. 3. 24. Johann Fischart

: Geschichtklitterung. Neu herausgegeben von Hildegard Schnabel. Halle 1960, IL Bd. 483. 25. Munkácsy Sándor: i. m. 51 — 52. 26. L. a 3. jegyzetet! 27. OSZK, az Ant. 7229 jelzeten. 28. RMKT XVII/6, 468.' 29. Szenei Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. = Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 4. Szeged 1978. 264—265. 17 OSZK Évkönyv 1981 257